Magyarország átcsoportosítja uniós helyreállítási forrásait közlekedésre, energiára és MFB-finanszírozásra

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Helyreállítási források átcsoportosítása

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Dan Blystone

10 órával ezelőtt

Magyarország átcsoportosítja uniós helyreállítási forrásait közlekedésre, energiára és MFB-finanszírozásra — Uniós források új célokon

Az Európai Bizottság jóváhagyási ajánlással továbbítja Magyarország módosított helyreállítási és ellenállóképességi tervét az ECOFIN elé, miközben a kormány érdemben újrarendezi a 2021-ben benyújtott program szerkezetét. A 10 milliárd eurós csomagban több korábbi szociális és ágazati beruházás háttérbe szorul, a hangsúly pedig a közlekedési fejlesztésekre, az energiahálózatra, az MFB-n keresztüli finanszírozásra és két uniós technológiai programra kerül.

Kiemelések

Az új magyar helyreállítási terv teljes kerete 10 milliárd euró, ebből 2,8 milliárd euró fenntartható zöld közlekedésre, 1,8 milliárd euró üzleti környezetre, 1,7 milliárd euró energiára és 1,1 milliárd euró digitális innovációra jut.
A közlekedési fejezet legnagyobb eleme a ROSCO-konstrukció, amely 1,8 milliárd eurós tőkejuttatással HÉV- és régióközi motorvonatokat szerez be bérbeadási célra, valamint 51 CAF villamost és 48 új trolibuszt tartalmaz.
Az üzleti környezet 1,815 milliárd eurós keretében az MFB-n keresztül KKV-finanszírozás, kockázati tőke, bérlakás és EIB-vel közös befektetések kerülnek előtérbe, míg digitális komponensként két 500 millió eurós AI és űrtechnológiai program szerepel.

Átalakított terv, új forráselosztás

Amint arról a Portfolio elsőként beszámolt, az Európai Bizottság az uniós csúcs idején jóváhagyási ajánlással küldi tovább a magyar tervet az Európai Unió Tanácsának pénzügyminiszteri, ECOFIN-formációja elé. A módosítás politikai alapjairól még május végén állapodik meg Magyar Péter miniszterelnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, azóta pedig a kormány több, jogállamisághoz, korrupcióellenes fellépéshez és az uniós pénzek védelméhez kapcsolódó törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.

A nyilvánosságra került bizottsági dokumentumok alapján a korábbi magyar helyreállítási tervet teljesen újraszabják. Több régi beruházás kikerül, más programok szűkebb vagy gyorsabban teljesíthető formában maradnak bent, miközben új, nagy összegű hitel- és pénzügyi eszközök jelennek meg közlekedési, energetikai, vállalkozásfinanszírozási és digitális célokra.

Az Európai Bizottság által értékelt új terv teljes kerete 10 milliárd euró. A legnagyobb fejezet a fenntartható zöld közlekedés 2,8 milliárd euróval, ezt követi az üzleti környezet 1,8 milliárd euróval, az energia 1,7 milliárd euróval és a digitális innováció 1,1 milliárd euróval; a REPowerEU-fejezet 704,5 millió eurót kapna.

A bizottsági értékelés szerint a terv a legtöbb szempontból A minősítést kap, csak a költségbecslés marad B besorolásban. A dokumentum szerint az új magyar terv 52,9 százaléka klímacélokat, 24,1 százaléka pedig digitális célokat szolgál, vagyis mindkét arány meghaladja az uniós RRF-szabályokban előírt minimumot.

Közlekedés, energiahálózat és MFB kerül előtérbe

A közlekedési fejezet az új terv egyik legnagyobb nyertese. A 2,8 milliárd eurós keret elővárosi és TEN-T vasúti fejlesztéseket, zéró emissziós buszokat, villamosokat és trolibuszokat, további vasúti villamosítást, vállalkozási elektromosjármű-támogatást és töltőállomásokhoz kapcsolódó pénzügyi eszközöket tartalmaz.

A konkrét tételek között szerepel 51 CAF villamos beszerzése, 48 új alacsonypadlós trolibusz és kapcsolódó infrastruktúra, a Békéscsaba-Lőkösháza vasúti szűk keresztmetszet kiváltása, a Szeged-Röszke-országhatár vasúti fejlesztés, valamint a Debrecen-Balmazújváros elővárosi vasúti kapacitásbővítés. A legnagyobb új közlekedési elem ugyanakkor a ROSCO-konstrukció, amely 1,8 milliárd eurós tőkejuttatással vásárolna HÉV-szerelvényeket és régióközi motorvonatokat, majd ezeket közszolgáltatási szerződésekhez kapcsolódva adná bérbe.

Az energetikai fejezetben a hangsúly a hálózatfejlesztésre helyeződik. A tervben megmaradnak az átviteli és elosztóhálózati fejlesztések, az okosmérők, a hálózati energiatárolók, a lakossági napelemes rendszerek és a fűtési rendszerek elektrifikálása, miközben a REPowerEU korábbi széles ipari zöldítési csomagja lényegében villamosenergia-hálózati és lakossági energiahatékonysági eszközökre szűkül.

Az üzleti környezet fejezetében az MFB-központú finanszírozás új súlyponttá válik. Az 1,815 milliárd eurós keret KKV-versenyképességi finanszírozást, kockázati és növekedési tőkét, megfizethető bérlakás- és diákotthon-fejlesztést, valamint egy EIB-vel közösen kezelt befektetési lábat tartalmaz, az Európai Bizottság pedig ezzel párhuzamosan nagyobb átláthatóságot és függetlenséget vár el a bank működésében.

A digitális innovációs komponensben két 500 millió eurós tétel, az AI Gigafactory és az IRIS² is megjelenik. Ezek nem klasszikus hazai beruházásokat jelentenek, hanem magyar hozzájárulást európai technológiai és szuverenitási programokhoz, miközben a tervből több korábbi nagyobb szociális és ágazati elem kikerül vagy jelentősen visszaszorul; az ECOFIN július 10-én dönt a jóváhagyásról.

Korábbi cikkünkben a budapesti CAF villamosflotta bővítéséről írtunk: két új, alacsonypadlós szerelvény állt forgalomba az 51 darabos beszerzés részeként, amelyet uniós támogatás és állami társfinanszírozás fedez. Bemutattuk, hogy a járművek üzembe állítása összetett engedélyezési és tesztelési folyamat után történik, és a fejlesztéshez a hálózati infrastruktúrát (például áramellátást és végállomási átépítéseket) is bővíteni kell.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?