Magyarország aktív turizmusa bővül, de a vidékfejlesztési értékláncok még hiányosak

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Aktív turizmus és értékláncok

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Dan Blystone

4 órával ezelőtt

Magyarország aktív turizmusa bővül, de a vidékfejlesztési értékláncok még hiányosak — Aktív turizmus új kihívásai

A Covid-járvány óta az aktív turizmus gyors növekedése átalakítja a magyar turisztikai keresletet, a rövidebb, intenzívebb utazások pedig egyre nagyobb súlyt kapnak. Az ágazat szereplői szerint ez a szegmens a kulturális és vidéki kínálat bekapcsolásával gazdasági élénkítő hatást hozhat, miközben a koordináció, az adathasznosítás és a helyi beszállítói láncok továbbra is gyenge pontok maradnak.

Kiemelések

Az aktív turizmus Magyarországon jelentősen bővül, a 2-4 napos intenzív pihenések és outdoor aktivitások átveszik a hagyományos hosszabb nyaralások helyét.
A vidékfejlesztési értékláncok hiányosságai miatt a források egy része kiszivároghat, miközben profit jellemzően multinacionális szereplőkhöz kerül a helyi kkv-k helyett.
Az aktív turizmus négy évszakossá vált, és a következő 5-10 évben várhatóan a magyar turizmus egyik fókuszterülete marad, multiplikátorhatással vidéki régiókra.

Piaci átrendeződés és fejlesztési irányok

Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, Bodrogai László és Kulcsár László szerint az új kormány szakpolitikai iránymutatása még várat magára, de az aktív turizmus térnyerése már most jól látható Magyarországon. A megszokott, egy-két hetes nyaralásokat egyre inkább a 2-4 napos, intenzívebb pihenések váltják fel, amelyekben a természetjárás, a kerékpározás és a vízitúrázás is erősebben jelenik meg.

Az interjúban elhangzottak szerint az aktív turizmus egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem helyhez kötött, ezért képes összekapcsolni a műemlékeket, várakat, múzeumokat és más attrakciókat a turistaforgalommal. A szakértők úgy látják, a kormányzat előtt az a fő kihívás áll, hogy ezt a területet jobban összekösse a területfejlesztéssel, a vidékfejlesztéssel és a kulturális politikával.

Bodrogai László azt is kiemelte, hogy az ágazatban sok adat áll rendelkezésre, de ezekből kevés jól hasznosítható információ születik. Ennek kezelésére elméleti és módszertani kézikönyv is készült, miközben a kutatási eredmények a civil szervezeteken és az Aktív Magyarország Fejlesztési Központon keresztül jutnak el a szereplőkhöz.

Regionális gazdasági hatás és korlátok

A megszólalók szerint az aktív turizmus akkor tud valódi vidéki gazdasági értéket teremteni, ha az infrastruktúra mellé teljes értéklánc épül ki, és a szolgáltatásokat helyi kisvállalkozások, kkv-k vagy családi cégek működtetik. Ellenkező esetben a fejlesztési források egy része kiszivárog a térségből, miközben a profit multinacionális szereplőknél csapódik le.

Jó példaként említették a Felső-Tisza-vidék fejlesztését, ahol a középkori templomokat kerékpáros és vízi útvonalakkal kapcsolták össze, valamint a Balatont, ahol a kultúr- és gasztroturisztikai kínálatot kiterjedt, 1100 kilométeres kerékpárút-hálózat teszi elérhetővé. Bodrogai László az Őrséget, a Wenckheim kerékpárutat és a Tisza-tó térségét is követhető mintának nevezte, utóbbinál a Poroszló és Tiszafüred közötti kerékpáros hidak erősítették a térség vonzerejét.

Kulcsár László ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a turizmus önmagában nem oldja meg a magyar vidék foglalkoztatási és társadalmi problémáit, legfeljebb kiegészítő jövedelmet biztosít egyes térségekben. Szerinte a helyi beszállítói kapcsolatok erősítése, a hálózatosodás és a térségen belül maradó jövedelem válthat ki érdemi multiplikátorhatást, miközben az aktív turizmus egyik legnagyobb üzleti előnye, hogy Magyarországon már négy évszakos ágazatként működik, és a következő 5-10 évben is a turizmus egyik nyertese maradhat.

Korábbi cikkünkben az EU-s fejlesztési források felgyorsításáról és a TOP, illetve a TOP Plusz programok irányításában történt vezetőcseréről írtunk. Bemutattuk, hogy a kormányzati lépések célja a programfelügyelet és a végrehajtási döntések összehangolása, valamint a támogatási döntések gyorsítása volt, beleértve a hálózatfejlesztési programok indítását és a helyreállítási tervhez kapcsolódó támogatások bővítését is.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?