Magyar nyugdíjrendszerben járulékemelést sürget egy véleménycikk a fenntarthatóság javítására

Magyar nyugdíjrendszerben járulékemelést sürget egy véleménycikk a fenntarthatóság javítására
Járulékemelés a nyugdíjért

A magyar nyugdíjrendszer finanszírozása körüli vita ismét a bevételi oldalra tereli a figyelmet, miután a korábbi járulékcsökkentések hosszabb távú hatásai továbbra is terhelik a Nyugdíjalap egyensúlyát. A felvetés szerint a munkáltatói és munkavállalói befizetések fokozatos emelése érdemben javíthatná a rendszer fenntarthatóságát, miközben a változás több év alatt oszlana el.

Kiemelések

  • A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélyezteti, hogy a szociális hozzájárulási adó 2013-as 27%-ról 2022-re 13%-ra csökkent, emiatt a hiány a GDP 1,5-2%-ára nőtt.
  • A Nyugdíjalap teljes bevételi oldala a bruttó bérhez viszonyítva 34%-ról 20,7%-ra esett, 13,3 százalékpontos veszteséget okozva, miközben a munkáltatók csak mérsékelten profitáltak.
  • A javaslat szerint a nyugdíjcélú járulékok 8,3%-os bevételnövekedést hozhatnának, ami a 2026-os 7 ezer milliárd forintos alaphoz 580 milliárd forint többletet jelentene.

Járulékemelési javaslat a Nyugdíjalapnak

Amint arról a Portfolio.hu véleménycikke beszámol, a szerző szerint a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságához érdemes lenne visszatérni egy magasabb együttes járulékkulcshoz, a terheket azonban kiegyenlítettebben kellene megosztani a munkáltatók és a munkavállalók között, mint 2016-ban.

A cikk szerint a bevételi oldal problémái 2016 óta erősödnek, miután a szociális hozzájárulási adó 2013-as 27%-os szintről 2022-re 13%-ra csökken. Az érvelés alapján ez jelentősen rontja a Nyugdíjalap egyenlegét, és azóta a hiány a GDP 1,5-2%-át is eléri. A szerző úgy látja, hogy az állami kiegészítés fenntartja ugyan az egyensúlyt, de nem oldja meg a rendszer szerkezeti gondjait.

A számítás szerint a Nyugdíjalap teljes bevételi oldala a bruttó bérhez viszonyítva 34%-ról 20,7%-ra esik, ami 13,3 százalékpontos veszteség. Ezzel párhuzamosan a teljes bérköltség a bruttó bér 128,5%-áról 113%-ára változik, a szerző értékelése szerint a munkáltatók megtakarítása ehhez képest korlátozott marad.

Gazdasági és társadalmi hatások Magyarországon

A javaslat lényege, hogy az állam irányított módon növelje a nyugdíjcélú befizetéseket, mert önkéntes öngondoskodásra a szerző szerint nem lehet elegendő mértékben számítani. Az egyik felvázolt forgatókönyv alapján a munkáltatói nyugdíjcélú teher 10,8%-ról 19,8%-ra nőne, miközben a munkavállalói rész 10%-ról 11%-ra emelkedne.

Egy másik, a vállalati versenyképességet is figyelembe vevő változat 5-5 százalékpontos emelést javasol mindkét oldalon. Ebben az esetben a munkáltatói teher 10,8%-ról 15,8%-ra, a munkavállalói teher pedig 10%-ról 15%-ra emelkedne. A cikk szerint ez 8,3%-os bevételnövekedést eredményezne, ami a 2026-os, 7 ezer milliárd forintos Nyugdíjalap-terv alapján mintegy 580 milliárd forint többletet jelentene.

A szerző szerint a fokozatos, körülbelül 15 év alatt megvalósuló emelés társadalmi vitát vált ki, de hozzájárulhat a stabilitás megőrzéséhez. Az érvelés része az is, hogy a jelenlegi nyugdíjszámítási képlet még az 1997-es társadalmi és adóviszonyokra épül, ezért a mostani környezetben egyre nehezebben működik.

Korábbi cikkünkben az árrésstop esetleges kivezetésének gazdasági és inflációs következményeit vettük górcső alá az MNB friss előrejelzésének tükrében. Arra jutottunk, hogy a jegybank megítélése szerint a kivezetés önmagában nem feltétlenül tolja az inflációt a 3%-os cél fölé, miközben a tartós korlátozások torzíthatják a kiskereskedelmi árazást. A normalizálódást ugyanakkor segítheti az alacsony inflációs környezet és a láncok közötti árverseny.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.