Magyarországon magasabb szintű döntéshozatalt említ Magyar Péter az aranykonvoj-ügyben

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Aranykonvoj-ügy döntéshozatal

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Ciaran Ryan

1 órával ezelőtt

Magyarországon magasabb szintű döntéshozatalt említ Magyar Péter az aranykonvoj-ügyben — Aranykonvoj: magasabb döntés

Az aranykonvoj-ügy körüli vizsgálatok újabb politikai és intézményi feszültségeket hoznak felszínre Magyarországon. Magyar Péter szerint az előzetes információk arra utalnak, hogy a végső döntés nem az érintett állami szerveknél, hanem azoknál magasabb szinten születhetett meg.

Kiemelések

A magyar aranykonvoj-ügyben érintett állami szervek (Alkotmányvédelmi Hivatal, Információs Hivatal, NAV, TEK, Legfőbb Ügyészség) egymásra hárítják a felelősséget, miközben két külön nyomozás is folyik.
Az ügyben felmerül, hogy a végső utasítás magasabb szinten született, akár volt magas rangú kormányzati és biztonsági vezetők felelősségét is érintheti.
Március 5-én a TEK több mint 27 milliárd forint értékű aranyat és valutát foglal le ukrán pénzszállítóktól, a lefoglalt vagyont május elején visszajuttatják Ukrajnának, ami diplomáciai feszültséget keltett.

Vizsgálati felelősség és intézményi vita

Portfolio.hu beszámolója szerint Magyar Péter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón azt mondja, hogy az eddig hozzá eljutott előzetes jelentések alapján az érintett állami szervek egymásra hárítják a felelősséget az aranykonvoj-ügyben. A miniszterelnök az Alkotmányvédelmi Hivatalt, az Információs Hivatalt, a NAV-ot, a TEK-et és a Legfőbb Ügyészség korábbi, illetve jelenlegi vezetését is említi a felelősségi viták kapcsán.

Magyar azt is közli, hogy tudomásul veszi a folyamatban lévő nyomozást, és hangsúlyozza, hogy korábbi megszólalása nem utasítás, hanem felkérés volt a legfőbb ügyész felé. Szerinte a közvélemény joggal vár választ arra, pontosan mi történt, kik adhattak utasítást, milyen törvénytelenségek történhettek, és kiket terhelhet felelősség.

A Legfőbb Ügyészség korábbi közleménye szerint az ügyet a nyilvánosság egyetlen ügyként kezeli, miközben valójában két külön nyomozás zajlik. Az egyik pénzmosás gyanúja miatt a NAV-nál folyik, a másik pedig az elfogás során történt esetleges visszaéléseket vizsgálja az ügyészségen, és egyes magas beosztású érintetteknél már megalapozott bűncselekmény-gyanú is felmerül.

Az ügyészség hangsúlyozza, hogy a legfőbb ügyész írásos utasításban is rögzíti, hogy a nyomozó ügyészségnek az ügy minden szálát ki kell vizsgálnia, függetlenül attól, kit vagy mely szervezeteket érint. Egyben arra is figyelmeztet, hogy a nyomozás irányáról, lehetséges gyanúsítottakról vagy félinformációkról szóló közlések nehezíthetik a bizonyítást és félrevezethetik a közvéleményt.

Politikai és nemzetközi következmények

Magyar Péter azt állítja, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a végső felkérés, felhatalmazás vagy utasítás nem az érintett szervektől származik, hanem sokkal magasabb szinten születik meg. Neveket nem említ, de a magyar sajtóban korábban megjelent értesülések szerint a vizsgálat volt magas rangú kormányzati és biztonsági vezetők felelősségét is érintheti.

A miniszterelnök a "Tisztítótűz műveletre" utalva arról is beszél, hogy szerinte a "magyar Cosa Nostra" egyes tagjai befolyással rendelkeznek vagy továbbra is rendelkezhetnek nyomozó szerveknél. Felszólítja a legfőbb ügyészt, hogy tisztítsa meg szervezetét ezektől a szereplőktől, vagy ha erre nem képes, távozzon hivatalából.

Az ügy előzménye, hogy március 5-én a TEK kommandósai hét ukrán állampolgárt fognak el, és több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát foglalnak le az Ukrajnába tartó pénzszállító furgonokból. Az ukrán pénzszállítók ügyvédje, valamint az Oscsadbank és az osztrák Raiffeisen jogászai vitatják, hogy a szállítmányban bármi szokatlan lett volna, miközben az ügy diplomáciai és belpolitikai botránnyá nő.

A lefoglalt pénzt és aranyat Ukrajna május elején kapja vissza. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt akkor Magyarország konstruktív hozzáállásaként értékeli, ami az ügy nemzetközi jelentőségét is erősíti.

Az aranykonvoj-ügyben indult nyomozások kapcsán korábbi cikkünk arról szólt, hogy egy kiszivárgott ügyészségi belső dokumentum szerint több korábbi állami vezető esetében is felmerülhet a vezetői büntetőjogi felelősség tisztázása. A beszámoló kitért arra is, hogy a március 5-i akció során lefoglalt, mintegy 27 milliárd forint értékű aranyat és készpénzt csak később adták vissza Ukrajnának, miközben a hatósági lépések jogszerűsége körül vita alakult ki.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?