Magyarország vagyonvisszaszerzési hivatalt hozhat létre az állami korrupciós ügyek feltárására

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Vagyonvisszaszerző hivatal indul

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Ciaran Ryan

21 órával ezelőtt

Magyarország vagyonvisszaszerzési hivatalt hozhat létre az állami korrupciós ügyek feltárására — Új hivatal a korrupció ellen

A magyar elszámoltatási viták 2026-ban új szakaszba lépnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal tervezett felállításával. Az új modell a korábbi politikai ígéreteknél szélesebb vizsgálati, vagyonvédelmi és részben büntetőeljárási jogkörökkel próbálhatja kezelni a közvagyon elvesztésével kapcsolatos ügyeket.

Kiemelések

A tervezet szerint az önálló költségvetésű Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal 2024 szeptemberétől indulhat, éves fenntartása 10 milliárd forintba kerülne.
Az NVVH saját hatáskörben vizsgálhatná az állami, önkormányzati, uniós forrásból működő cégeket, pénzügyeiket és akár vezetőket is leválthatna, illetve szerződéseket bontana.
Ha egy cég árbevételének 75 százaléka közpénzből származott, a NAV értesíti az NVVH-t, amelynek hivatalból vizsgálatot kell indítania.

Az új hivatal jogkörei és intézményi felépítése

Amint arról a Portfolio.hu beszámol, a társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, NVVH, a közvagyon védelmét és a jogellenesen felhasznált közvagyon visszaszerzésének elősegítését szolgálná. A tervezet alapján a hivatal független szervként működne, önálló költségvetési fejezettel, és bizonyos ügyekben közvetlenül is részt vehetne büntetőeljárásokban.

Az NVVH közpénzügyi, vizsgálati, adatgyűjtési és vagyonvédelmi jogosítványokat kapna, valamint saját hatáskörben is indíthatna eljárásokat, ha bűncselekmény gyanúja merül fel a hatáskörébe tartozó ügyekben. A hivatal nyomozhatna, vádat emelhetne, a bíróság előtt képviselhetné a vádat, továbbá közérdekű keresetet is indíthatna.

A vezetői struktúra szerint az intézmény élén elnök állna, munkáját négy elnökhelyettes segítené, közpénzügyi, nyomozati, vádemelési és fellebbviteli területen. A vezetőket az Országgyűlés választaná meg kétharmados többséggel hat évre, újraválasztási lehetőség nélkül, szigorú összeférhetetlenségi szabályok mellett.

Magyar Péter miniszterelnök szerint az NVVH éves fenntartása mintegy 10 milliárd forintba kerülne, amelyből 6 milliárd forintot a korábbi Szuverenitásvédelmi Hivatal költségvetéséből csoportosítanának át. Az eredeti kormányzati ígéret szerint a hivatal nyáron kezdte volna meg működését, de a javaslat előbb társadalmi egyeztetésre kerül, így a felállás legkorábban szeptemberre csúszhat.

Piaci és jogállami hatások a közvagyonvédelmi rendszerben

Az NVVH vizsgálhatná az állami és önkormányzati döntésekhez, közbeszerzésekhez, támogatásokhoz, koncessziókhoz, állami cégekhez és uniós forrásokhoz kapcsolódó pénzügyi folyamatokat. A tervezet külön hangsúlyt helyez arra, hogy a hivatal ne csak az első szerződéses pontig kövesse a közpénz útját, hanem az alvállalkozói, hitelezői és befektetési láncokon keresztül is feltárhassa a tényleges tulajdonosi és vagyoni viszonyokat.

Külön szabály vonatkozna az úgynevezett közpénzfüggő cégekre is. Ha egy vállalkozás és kapcsolt cégei nettó árbevételének legalább 75 százaléka az elmúlt öt év valamelyikében közbeszerzési vagy koncessziós eljárásokból származott, a NAV értesítené az NVVH-t, amelynek hivatalból vizsgálatot kellene indítania.

A hivatal szükség esetén magyar állami felügyelet alá is vonhatna érintett cégeket, ha fennáll a közvagyon további sérelmének veszélye. Ez lehetővé tenné vezetők visszahívását, új vezetők kinevezését, szerződések felmondását vagy a képviseleti jog korlátozását, ami erős beavatkozási lehetőség, de egyben jelentős politikai és jogállami kockázatot is hordoz.

A tervezet támogatói szerint a konstrukció erősebb lehet a korábbi kormánybiztosi modelleknél, mert intézményi kapacitást rendel az elszámoltatási ígéretek mellé. A javaslat kritikus pontja ugyanakkor az, hogy a széles jogosítványok alkalmazása bizonyítékokra, átlátható eljárásokra és független működésre épüljön, különben az új hivatal könnyen politikai konfliktusok közé kerülhet.

Korábbi cikkünkben a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről írtunk: a törvényjavaslat szerint a szervezet beolvadna az Igazságügyi Minisztériumba, és minden folyamatban lévő eljárása automatikusan lezárulna. Bemutattuk azt is, hogy a változás a teljes állomány jogviszonyát érinti, miközben a vezetők végkielégítés nélkül távozhatnak, ami a jogalkotási menetrend felgyorsulásának részeként értelmezhető.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?