Tisza-kormány előtt költséges családpolitikai döntés, vitában az anyák szja-mentességének jövője

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Anyák szja-mentessége vitában

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Sholanke Dele

12 órával ezelőtt

Tisza-kormány előtt költséges családpolitikai döntés, vitában az anyák szja-mentességének jövője — Anyák szja-mentessége kérdéses

A Tisza-kormányra olyan családpolitikai intézkedések fenntartása hárul, amelyek széles választói kört érintenek, miközben az államháztartási hiányra és a demográfiai célok hatékonyságára is hatnak. A vita középpontjában az áll, hogy a többgyermekes és fiatal anyák személyi jövedelemadó-mentessége valóban ösztönzi-e a gyermekvállalást, vagy inkább drága és torzító eleme marad a rendszernek.

Kiemelések

A Tisza-kormány költséges döntés előtt áll, 2027-től további hét számjegyű érintetti körre terjesztené ki az anyák szja-mentességét.
A pénzügyminiszter szerint a jelenlegi szja-mentesség főként magas jövedelműeket segít, miközben a költségvetési teher jelentősen nő.
Szakértők szerint a kétgyermekes anyák szja-mentessége nem javítja érdemben a demográfiai mutatókat, a rendszer átalakítását vagy megszüntetését mérlegeli a kabinet.

Parlamenti vita és a program pénzügyi súlya

Mint a Portfolio írja, Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője az Országgyűlés június 15-i ülésén arról kérdezte Kármán András pénzügyminisztert, hogy a kabinet fenntartja-e az előző kormány által elfogadott ütemezést, amely 2027-től az 50 év alatti kétgyermekes anyákra is kiterjesztené az szja-mentességet. A jelenlegi szabályozás szerint a négy- és többgyermekes anyák 2020-tól, a háromgyermekesek 2025 októberétől, a 40 év alatti kétgyermekesek 2026-tól jogosultak a kedvezményre, miközben a 30 év alatti anyák 2026-tól teljes szja-mentességet kapnak.

A miniszter válaszában úgy fogalmazott, hogy az előző kormány családpolitikájának több eleme megőrzendő, de a rendszer összességében nem alkalmas arra, hogy minden társadalmi csoportnál ellensúlyozza a gyermekvállalás költségeit. Hozzátette, hogy a jelenlegi konstrukció a magasabb jövedelműeket támogatja nagyobb mértékben, miközben az alacsony keresetű vagy jövedelem nélküli háztartások alig részesülnek az előnyeiből.

A kérdés politikailag azért kényes, mert az intézkedés hét számjegyű érintetti kört fed le, és az előző kormány több családtámogatási bővítését is a 2026-os választási stratégiájához kötötte. A választások után azonban már az új kabinetnek kell kezelnie a magasabb kiadások és az alacsonyabb adóbevételek költségvetési következményeit, miközben saját vállalásai is növelik a fiskális nyomást.

Demográfiai hatékonyság és rendszerbeli ellentmondások

A véleménycikk érvelése szerint a családi kedvezmény és a lakhatási támogatások nem tekinthetők világszinten egyedülállónak, az anyák szja-mentessége viszont valóban szokatlan konstrukció. A szerző ugyanakkor azt állítja, hogy a kétgyermekes anyák adómentessége pronatalista eszközként kifejezetten torz ösztönzőt teremt, mert a második gyermek után jutalmaz, de nem segíti a nagyobb családok kialakulását, amelyek nélkül a teljes termékenységi ráta tartósan nem emelkedhet a népességfogyás megállításához szükséges szint fölé.

A szöveg szerint a harmadik és további gyermekek vállalásánál a jövedelemkiesés továbbra is jelentős marad, még akkor is, ha az anya adómentességet élvez. A CSED szja-mentessége után a GYED már csak a korábbi jövedelem 70 százaléka, ráadásul felső korlát mellett, a GYES pedig ennél jóval alacsonyabb összegű támogatást nyújt. Ez a szerző értelmezésében azt jelenti, hogy a rendszer éppen azoknál a családoknál nem ad kellő segítséget, amelyek több gyermek vállalásával javíthatnák a demográfiai mutatókat.

A cikk végkövetkeztetése szerint a kabinetnek előbb-utóbb döntenie kell arról, hogy fenntartja-e az anyák szja-mentességét, vagy átalakítja a családtámogatási rendszert célzottabb, hatékonyabb elemek irányába. Az írás azt valószínűsíti, hogy a kedvezmény megszüntetése politikai kockázattal járna, megtartása viszont tovább növelheti az állami ráfordításokat úgy, hogy közben a demográfiai célok eléréséhez korlátozottan járul hozzá.

Korábbi cikkünkben a magyar nyugdíjrendszer finanszírozása körüli vitát tekintettük át, különösen azt, hogy a korábbi járulékcsökkentések tartósan rontották a Nyugdíjalap bevételi pozícióját. Az elemzés felvetette, hogy a munkáltatói és munkavállalói befizetések fokozatos emelése érdemben javíthatná a fenntarthatóságot, miközben a változás több évre elnyújtva mérsékelhetné a terhelés hirtelen megugrását.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?