Az MFB működését átalakító törvényjavaslatot nyújt be a kormány az uniós források közvetítéséhez

Az MFB működését átalakító törvényjavaslatot nyújt be a kormány az uniós források közvetítéséhez
MFB átalakul uniós pénzekért

A kormány átfogó törvénymódosítással alakítaná át a Magyar Fejlesztési Bank működését, hogy az intézmény részt vehessen az új uniós pénzek lehívásában és pénzügyi lebonyolításában. Az MFB a tervek szerint 2 milliárd eurónyi forrás felhasználásában kap szerepet, miközben a javaslat szigorúbb átláthatósági, összeférhetetlenségi és kockázatkezelési szabályokat is bevezet.

Kiemelések

  • A kormány törvényjavaslatot nyújtott be az MFB 2001. évi XX. törvényének módosítására, hogy az MFB hatékonyabban közvetíthesse az uniós forrásokat.
  • A módosítás szigorú átláthatósági és összeférhetetlenségi szabályokat vezet be, kötelezővé téve a kockázatkezelési bizottság felállítását és az éves könyvvizsgálót.
  • A törvénytervezet előírja, hogy minden EU-s program ügyfeleinek nevét és az ügyletek összegét nyilvánosságra kell hozni, és a tulajdonosi jogokat a gazdaságfejlesztési miniszter gyakorolja.

Új szabályok az uniós források kezeléséhez

Portfolio.hu beszámolója szerint a kormány az MFB átalakítását azzal indokolja, hogy a bank hatékonyabban tudja közvetíteni az európai uniós forrásokat, és elláthassa a pályázati pénzek lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter csütörtökön jelentette be az átfogó törvénycsomagot, majd pénteken Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes benyújtotta az Országgyűlésnek az MFB-ről szóló 2001. évi XX. törvény módosítását.

A javaslat indokolása szerint az MFB Zrt. továbbra is a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló szakosított hitelintézet marad, amelynek feladata a magyarországi vállalkozások, elsősorban a kis- és középvállalkozások hitel- és tőkefinanszírozása, valamint az uniós források közvetítése. A módosítás pontosítja a pénzügyi lebonyolítás fogalmát is, amely a jövőben kiterjed a devizanemek közötti átváltásra a források kiutalásakor.

A törvényjavaslat szerint az MFB csak olyan személynek vagy szervezetnek nyújthat hitelt, kölcsönt, garanciát vagy más bankári kötelezettséget, amely átlátható szervezetnek minősül, és amelynél a tényleges tulajdonos azonosítható. A banknak emellett a hitelintézeti törvény szerinti kockázatkezelési-kockázatvállalási bizottságot kell létrehoznia, és programalapú finanszírozás esetén közzé kell tennie a piaci hiányra, a multiplikátor hatásra, valamint a szükségességre és arányosságra vonatkozó elemzéseit is.

Átláthatósági és irányítási szigorítások

A módosítás a jövőben nyilvánossá tenné azokat az egyedi kormányhatározatokat, amelyek alapján az állam készfizető kezességet vállal a központi költségvetés terhére. Erre csak akkor lenne lehetőség, ha az adott ügylet nemzetgazdasági szempontból indokolt, és a fejlesztési vagy beruházási cél más módon nem érhető el.

A tervezet új kiválasztási szabályokat is rögzít a pénzügyi közvetítők és alapkezelők esetében, amikor az MFB-nek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, és minden év június 15-ig könyvvizsgálót kell megbízni az integritási, összeférhetetlenségi és díjazási folyamatok vizsgálatára. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervhez kapcsolódó tőkeemelési forrásokat kizárólag az EU 2021/241 rendeletben meghatározott célokra lehet fordítani, és az ilyen programoknál az MFB minden esetben közzéteszi az ügyfél nevét és az ügylet összegét.

A javaslat szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezet be az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjaira is. Politikai vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók, valamint lobbitevékenységet végzők nem tölthetnek be ilyen tisztséget a jogviszony fennállása alatt és annak megszűnését követő hat hónapig, miközben a tagok visszahívása csak törvényben meghatározott objektív okok alapján történhet. A tulajdonosi jogokat a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter gyakorolja majd az állam nevében, és a módosítás több korábbi, különös szabályt is kivezet a törvényből az MFB működésének átláthatóbbá tétele érdekében.

Korábbi cikkünkben a felszabaduló uniós források várható makrogazdasági hatásait vettük végig, kiemelve, hogy a csomag inkább az államadósság csökkenésén és a finanszírozási megítélés javulásán keresztül lehet érdemi, miközben a közvetlen GDP-hatás mérsékelt maradhat. Bemutattuk azt is, hogy a módosított, 10 milliárd eurós RRF-keretben a hangsúly többek között a zöld közlekedési és energetikai beruházásokon, valamint az MFB-n keresztüli vállalkozásfinanszírozáson van, és a források jelentős része utólagos megtérítésként jelenhet meg.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.