Európát bénítja a hőhullám, 193 millió embert érint a rendkívüli meleg

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Európai hőhullám bénító hatása

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Dan Blystone

Tegnap

Európát bénítja a hőhullám, 193 millió embert érint a rendkívüli meleg — Hőhullám bénít Európát

A rendkívüli júniusi hőhullám szombaton Közép-Európára is kiterjed, és Európa-szerte több mint 193 millió embert érint a 35 Celsius-fokot meghaladó hőség. A szélsőséges meleg egyre nagyobb terhet ró az egészségügyre, az energiaellátásra és a közlekedési infrastruktúrára, miközben több ország már korlátozásokat és figyelmeztetéseket vezet be.

Kiemelések

Európában a hőhullám 193 millió embert érint, 854 város 45 százalékában hőstresszrekordok dőlnek meg, kiterjedt infrastrukturális károkat okozva.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás költségei jelentősen nőnek: Londonban a 2022-es hőhullámok 1,5 milliárd font kárt okoztak, a lakásmodernizáció további 9-45 milliárd fontba kerülhet.
A francia EDF 2040-ig 8,7 milliárd eurót invesztál 57 atomerőművi telephely klímavédelmi fejlesztésébe, miközben a hőhullám kelet felé terjed és újabb országokat érint.

Az infrastruktúra és az energiarendszer is nyomás alá kerül

A Bloomberg és a Reuters által idézett kutatások és szakértők szerint Európa egyszerre több éghajlati kritikus küszöböt lép át, ezért az extrém meleg hatása már nemcsak időjárási, hanem gazdasági és működési kockázat is. Az iskolák bezárhatnak, a kórházak túlterheltté válhatnak, az áramellátás akadozhat, a termőföldek kiszáradhatnak, a folyók felmelegedése pedig az atomerőművek hűtését is korlátozhatja.

A kontinens az elmúlt harminc évben évtizedenként átlagosan 0,56 Celsius-fokkal melegedett, ami több mint kétszerese a globális átlagnak. A magas éjszakai hőmérséklet és a párás levegő különösen veszélyes, Franciaország egyes részein több mint egy hete nem süllyed 20 fok alá az éjszakai hőmérséklet, és a vizsgált 854 európai város 45 százalékában megdőlnek a hőstresszrekordok.

A fizikai károk is sokasodnak, Németországban felpúposodik az A2-es autópálya burkolata, Svédországban a sínek eldeformálódása miatt kisiklik egy tehervonat, UK-ban pedig a hőség fennakadásokat okoz kórházi MRI-berendezések és daganatkezelő készülékek működésében. Az észak-európai lakóingatlanokat eredetileg a hő bent tartására tervezték, miközben a légkondicionált lakások aránya Európában továbbra is alacsony, körülbelül 20 százalék.

Növekvő alkalmazkodási költségek

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás pénzügyi terhei egyre kézzelfoghatóbbak. London polgármesteri hivatalának friss jelentése szerint a 2022-es hőhullámok 1,5 milliárd font kárt okoztak a brit fővárosnak, és az egymillió leginkább veszélyeztetett lakás korszerűsítése további 9-45 milliárd fontba kerülhet.

A francia EDF 2040-ig 8,7 milliárd eurót fordít 57 atomerőművi telephelye és gátjai megerősítésére, beleértve új hűtőtornyok építését is azoknál a reaktoroknál, amelyek a túlmelegedő folyóvizek miatt kénytelenek visszafogni termelésüket. A hőhullám a hétvégén tovább vonul kelet felé, elérve Németországot, Lengyelországot, Ausztriát és Csehországot, miközben Frankfurtban és Berlinben a csúcshőmérséklet a 41 fokot is meghaladhatja.

Magyarországon Kapitány István energiaügyi miniszter arra kéri a háztartásokat, hogy este 6 és 9 óra között kapcsolják ki a klímaberendezéseket, és halasszák későbbre az elektromos autók töltését a hálózat tehermentesítése érdekében. A szakértők szerint a jelenséget nem az El Niño okozza, hanem közvetlenül a felmelegedés, miközben a rendelkezésre álló technológiai megoldások bevezetése továbbra is lassú.

Korábbi cikkünkben a francia villamosenergia-rendszer kánikula alatti stressztesztjét elemeztük: a csúcskereslet megugrott, az árak felpörögtek, miközben a nappali napenergia-termelés érdemben tompította a hálózatra nehezedő nyomást. Arra is rámutattunk, hogy a nukleáris termelés nyári sérülékenysége és az esti „duck curve” miatt a tárolás, valamint a keresletoldali rugalmasság hiánya egyre nagyobb rendszer- és árkockázatot jelent, különösen Közép- és Kelet-Európában.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?