Az MNB fenntartja a magyar bankok 1 százalékos tőkepufferét 2027 júliusától

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
MNB 1%-os tőkepuffer 2027-től

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

1 órával ezelőtt

Az MNB fenntartja a magyar bankok 1 százalékos tőkepufferét 2027 júliusától — Tőkepuffer változatlanul marad

A Magyar Nemzeti Bank alacsony, semleges szintű ciklikus rendszerkockázatokat lát a hazai pénzügyi rendszerben, ezért nem emeli a bankokra vonatkozó anticiklikus tőkepuffer mértékét. A döntés mellett a jegybank kiemeli, hogy a lakáspiaci túlértékeltség és az ingatlanfedezetek növekvő terheltsége miatt az ingatlanpiaci kockázatok tovább emelkednek.

Kiemelések

Az MNB 2027. július 1-jétől is fenntartja a magyar bankok hazai kitettségeire alkalmazott 1 százalékos CCyB-tőkepuffert, mivel a ciklikus kockázatok semleges szinten állnak.
2026. január 1-jétől a lakó- és kereskedelmi ingatlan-szegmensre célzottan 1-1 százalékos szektorális rendszerkockázati tőkepuffert vezetnek be az emelkedő ingatlanpiaci kockázatok miatt.
Az MNB nem változtatott a jelentős harmadik országok listáján, amely továbbra is Albánia, Montenegró, Oroszország, Szerbia, Ukrajna és Üzbegisztán.

Tőkepuffer-döntés és kockázati háttér

Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, az MNB a 2025. július 1-jétől a hazai kitettségekre alkalmazandó 1 százalékos CCyB-rátát 2027. július 1-jétől is fenntartja. A jegybank szerint a ciklikus rendszerkockázati térkép és az azt összegző index alapján a pénzügyi rendszerben látható ciklikus kockázatok összességében alacsony, semleges szinten állnak.

A közlemény szerint a semleges kockázati környezetben előírt 1 százalékos szintet meghaladó követelmény meghatározása nem indokolt. Ezzel párhuzamosan az MNB arra is rámutat, hogy az ingatlanpiaci kitettségekhez kapcsolódó kockázatok emelkednek, részben a tartós lakáspiaci túlértékeltség, részben a fedezetek megterheltségének növekedése miatt.

A jegybank ezeket a kockázatokat célzott eszközökkel kezeli, és 2026. január 1-jétől mind a lakóingatlan-, mind a kereskedelmiingatlan-szegmensre 1-1 százalékos szektorális rendszerkockázati tőkepuffert alkalmaz.

Bankrendszeri hatás és nemzetközi kitettségek

Az intézkedés a hazai bankszektor számára kiszámítható tőkekövetelményi környezetet tart fenn, miközben az MNB külön kezeli az ingatlanpiachoz kötődő sérülékenységeket. Ez arra utal, hogy a jegybank a szélesebb pénzügyi rendszerben nem lát olyan mértékű kockázatfelépülést, amely általános szigorítást indokolna.

Az MNB felülvizsgálta azoknak a harmadik országoknak a körét is, amelyek a hazai bankrendszer kitettségei szempontjából jelentősek a ciklikus kockázatok épülése miatt. A lista nem változik, továbbra is Albánia, Montenegró, Oroszország, Szerbia, Ukrajna és Üzbegisztán szerepel rajta.

A jegybank a hazai kitettségekre alkalmazandó CCyB-rátát negyedévente állapítja meg, a jelentős harmadik országok körét pedig minden év második negyedévének végéig azonosítja.

Korábbi cikkünkben a rendkívüli parlamenti ülés napirendjét és a romló költségvetési kilátásokkal kapcsolatos figyelmeztetéseket foglaltuk össze. Kitértünk arra is, hogy a hőség miatti országos intézkedések infrastrukturális zavarokat okoztak, miközben a kormányzati kommunikáció szerint az átvilágítások a vártnál kedvezőtlenebb fiskális képet jeleznek a következő évekre nézve.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?