Az Országgyűlés megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, befagyasztja a polgármesteri illetményalapot

Az Országgyűlés megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, befagyasztja a polgármesteri illetményalapot
Hivatal megszűnik, illetmény fagy

Az Országgyűlés keddi rendkívüli ülésén két, az állami intézményrendszert és az önkormányzati bérezést érintő törvénymódosítást fogad el. A döntések nyomán 15 napon belül megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal, miközben a polgármesteri illetmények számítási alapja a 2024-es bruttó átlagbérhez kötve marad.

Kiemelések

  • Az Országgyűlés 135 igen, 44 nem szavazattal megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely 15 napon belül jogutód nélkül lezárul.
  • A Hivatal költségvetése 2023-ban 6,2 milliárd forint, ebből több mint 1,4 milliárd forint bérekre és 2025-ben 1,2 milliárd forint kommunikációra szerződtek.
  • A polgármesteri illetményalap befagyasztásáról szóló törvényt 136 igen, 50 nem szavazattal fogadják el, a vármegyei közgyűlési elnökök havi bruttó illetménye 1 334 730 forintra csökken.

Jogutódlás és hatálybalépési menetrend

Ahogy a Portfolio.hu beszámol róla, a parlament 135 igen, 44 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett fogadja el a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője nyújt be. A döntéshez szükséges Alaptörvény-módosítást az Országgyűlés korábban már elfogadja.

A most elfogadott törvény szerint a hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pedig politikai célt szolgál. A jogszabály a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba, ekkor a hivatal megszűnik, és lezárulnak az általa indított folyamatban lévő eljárások is.

Ugyanekkor megszűnik Lánczi Tamás elnöki és az elnökhelyettesek megbízatása is. A hivatal jogutódja az Igazságügyi Minisztérium lesz, de a törvényalkotási bizottság módosítása alapján a tárca semmilyen formában nem viszi tovább a megszűnő szervezet tevékenységét, Lánczi Tamás és helyettesei pedig nem kapnak végkielégítést, hanem 15 napon belül záró vagyonnyilatkozatot tesznek.

Költségvetési és önkormányzati hatások

A hivatalat még az Orbán-kormány hozza létre, és a szervezet 2024-ben kezdi meg működését. A háttéranyag szerint tavaly már 6,2 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodhat, ebből több mint 1,4 milliárd forint jut bérekre, miközben kommunikációra is jelentős összegeket fordítanak, 2025-ben például 1,2 milliárd forintos keretszerződést kötnek Balázsy Gyula cégeivel.

A keddi ülés másik jelentős döntése a polgármesteri fizetések befagyasztásáról szóló módosítás, amelyet 136 igen és 50 nem szavazattal fogad el az Országgyűlés. Az egyéni indítványt Szabó Tibor, a Tisza Párt országgyűlési képviselője nyújtja be, az indoklás pedig a nemzetgazdasági érdekekre és a közpénzek takarékos felhasználására hivatkozik.

A változás nem egységesen érinti az önkormányzati vezetőket, mert elsősorban a vármegyei közgyűlési elnökök illetménye csökken érdemben. Az eddigi négyszeres szorzó helyett kétszeres szorzóval számolhatnak, így havi bruttó illetményük 1 334 730 forintra mérséklődik, míg a többi polgármester esetében az illetménytábla szorzói változatlanok maradnak, a számítás alapja pedig továbbra is a 2024-es havi bruttó átlagbér, 667 365 forint.

Korábbi cikkünk a június végi rendkívüli parlamenti ülés menetrendjét és fő témáit foglalta össze, köztük a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről és a polgármesteri, illetve vármegyei közgyűlési elnöki jövedelmek korlátozásáról szóló előterjesztéseket. Emellett bemutattuk, hogy a képviselők más intézményi és egészségügyi módosításokról is vitáznak, így a döntések nemcsak politikai, hanem közigazgatási és szabályozási következményekkel is járhatnak.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.