Magyarország ellenzi az Európai Bizottság ukrán beutazási korlátozási tervét

Magyarország ellenzi az Európai Bizottság ukrán beutazási korlátozási tervét
Magyar tiltakozás Brüsszelben

Az EU ukrán menekültekre vonatkozó védelmi szabályainak tervezett meghosszabbítása új politikai vitát nyit Magyarország és Ukrajna viszonyában. A budapesti álláspont szerint a katonai korú ukrán férfiak belépésének korlátozása nem akadályozhatja a kárpátaljai magyarság befogadását, miközben a javaslat elfogadásához minősített többség kell a tagállamoktól.

Kiemelések

  • Magyarország június 30-án közölte, hogy nem támogatja az Európai Bizottság azon javaslatát, amely korlátozná a katonai korú ukrán férfiak beutazását.
  • Az Európai Bizottság június 26-i javaslata meghosszabbítaná a blokkban élő 4,4 millió ukrán állampolgár védelmét, miközben a módosítás 2027 márciusától lépne életbe.
  • A magyar kormány szerint további hat-hét uniós ország is ellenzi a korlátozást, és a vita bizonytalanságot okozhat a magyar-ukrán politikai kapcsolatokban.

Budapesti kifogások az uniós terv ellen

Mint a Portfolio.hu beszámolt róla, a miniszterelnök június 30-án a Parlamentben azt mondta, Magyarország nem támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amely korlátozná a katonai korú ukrán férfiak beutazását. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ország végül ne szavazná meg az uniós indítványt, ezt azonban csak feltételesen jelezte.

A kormányfő szerint Budapestet a javaslat nem akadályozza meg abban, hogy befogadja a Kárpátalján élő magyarokat. A felszólalásában azt is állította, hogy nem Magyarország az egyetlen tagállam, amely így gondolkodik, és szerinte további hat-hét ország képvisel hasonló álláspontot, konkrét országnevek említése nélkül.

A vita alapját az Európai Bizottság június 26-i javaslata adja, amely meghosszabbítaná a blokkban élő 4,4 millió ukrán állampolgár védelmét, miközben megtiltaná a behívóra jogosult férfiak belépését. A módosítás elfogadásához a tagállamok minősített többségének támogatása szükséges, és jóváhagyás esetén a megváltozott szabályok 2027 márciusától lépnek életbe.

Lehetséges hatás a magyar-ukrán kapcsolatokra

Egyelőre nem világos, hogy a kijelentés milyen következményekkel járhat Budapest és Kijev kapcsolatára. Ez különösen azért lényeges, mert a szöveg szerint a Tisza-kormány beiktatása óta látványos közeledés indult el a két kormány között.

Korábban személyes találkozó lehetősége is felmerült a két fél között, ez azonban továbbra is várat magára. A mostani vita így új bizonytalansági tényezőt jelenthet a kétoldalú politikai kapcsolatok alakulásában, miközben az uniós döntés még a tagállami jóváhagyási szakasz előtt áll.

A Tisza-kormány indulásához kapcsolódó korábbi cikkünkben áttekintettük, hogy a kormányzati átmenet első napjaiban több, a közpénzeket és az állami működést érintő lépés került napirendre, köztük a vagyonvisszaszerzési program elindítása és a parlamenti bérkorlátozás lehetősége. Kitértünk a NAV új vezetőjének kinevezésére, valamint arra is, hogy a rendkívüli hőség milyen többletterhelést és üzembiztonsági kockázatokat jelent az infrastruktúrában, az energiaellátástól a vízellátásig.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.