Tisza Párt képviselői cikluskorlátozása jogértelmezési kockázatokat vet fel

Tisza Párt képviselői cikluskorlátozása jogértelmezési kockázatokat vet fel
Cikluskorlát jogi vitákkal

A parlamenti mandátumok időbeli korlátozását célzó Tisza Párt-javaslat több olyan jogi kérdést is nyitva hagy, amely befolyásolhatja a szabály gyakorlati alkalmazását. A vitatott pontok főként a ciklus közben szerzett mandátumok és a megválasztott, de át nem vett helyek beszámítását érintik, ami később alkotmányossági vitákhoz vezethet.

Kiemelések

  • A Tisza Párt javaslata szerint nem választható újra az, aki legalább tizenkét évig volt képviselő vagy háromszor is megválasztották országgyűlési képviselőnek.
  • Jogértelmezési bizonytalanságot okoz, hogy a listás helyettesítésből vagy visszalépésből származó mandátumokat ugyanúgy beszámítják-e a három ciklusba, mivel a törvény ezt nem rendezi egyértelműen.
  • A szabály kiterjesztő értelmezése több korábbi és jelenlegi politikust is érinthet, ezért a pontosítás elkerülhetetlen, különben az Alkotmánybíróságnak kellhet dönteni.

A korlátozás tartalma és a vitás pontok

Portfolio.hu beszámolója szerint a Tisza Párt a képviselői ciklusok korlátozásáról szóló javaslatát azzal egészíti ki, hogy nem választható meg az a személy, aki összesen legalább tizenkét évig volt képviselő, vagy akit legalább három alkalommal országgyűlési képviselőnek választottak.

Jámbor András egy választási szakjogász véleményére hivatkozva úgy látja, az utóbbi szabály célja a visszaélések megelőzése lehet, vagyis annak kizárása, hogy valaki a tizenkét éves időtartam lejárta előtt lemondjon, majd a következő választáson újra elinduljon. A megfogalmazás ugyanakkor bizonytalanságot okoz a ciklus közben megszerzett mandátumok esetében, mert a választási eljárásról szóló törvény nem rendezi egyértelműen, hogy a lemondás utáni listás helyettesítés jogilag azonosnak számít-e a közvetlen választáson szerzett mandátummal.

Ez a kérdés több korábbi és jelenlegi politikust is érinthet, köztük Hadházy Ákost, Szél Bernadettet és Hollik Istvánt, akik bár összesen nem töltöttek be tizenkét évnyi képviselői tisztséget, három különböző ciklusban is tagjai voltak az Országgyűlésnek. Szintén tisztázásra szorul azok helyzete, akiket ugyan megválasztottak, de összeférhetetlenség vagy más ok miatt végül nem vették át mandátumukat.

Alkotmányossági kockázatok és politikai következmények

Jámbor András példaként Karácsony Gergely esetét emeli ki, aki 2010 és 2014 között parlamenti képviselő volt, később pedig kétszer is országos listás mandátumot szerzett, de azokkal nem élt. Bár a jogalkotói szándék feltehetően nem az ilyen esetek kizárására irányul, a szabály kiterjesztő értelmezése alapján rájuk is vonatkozhatna a korlátozás.

A jelenleg polgármesteri tanácsadóként dolgozó korábbi képviselő szerint a szöveg pontosítása elkerülhetetlen, mert enélkül a vitás ügyekben az Alkotmánybíróságnak kellhet állást foglalnia. Hozzáteszi, hogy a hatalomkoncentráció korlátozása és a politikai elit bebetonozódásának megakadályozása legitim cél, de egy ekkora súlyú változtatást szerinte célszerűbb lenne egy átfogó új közjogi koncepció részeként bevezetni.

A Tisza Párt közjogi reformcsomagjáról szóló korábbi anyagunkban azt tekintettük át, hogyan befolyásolhatják a túlnyúló mandátumok és a kétharmados döntési küszöbök a demokratikus váltógazdálkodást és az intézményi stabilitást. Arra is rámutattunk, hogy a közmédia, a bírósági igazgatás és az Alkotmánybíróság átalakításánál a szakmai kontroll erősödhet, miközben a kétharmados jóváhagyás fenntartása továbbra is blokkolási és „intézményfoglalási” kockázatokat hordozhat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.