Magyarország innovációvezérelt növekedést keres a hagyományos iparpolitika korlátai között

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyarország innovációvezérelt növekedése

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

14 órával ezelőtt

Magyarország innovációvezérelt növekedést keres a hagyományos iparpolitika korlátai között — Innováció vagy iparválság?

A magyar gazdaság tartós szerkezeti gondjai miatt egyre sürgetőbbé válik, hogy az ország magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé mozduljon el. Ezt azonban egyszerre nehezíti a szűkös és elvándorló képzett munkaerő, az alacsony diplomás arány, valamint az a kérdés, hogy az állam mennyire képes egyáltalán kijelölni a jövő nyertes ágazatait.

Kiemelések

A Magyar Nemzeti Bank 2023-as jelentése szerint 1100 innovációvezérelt vállalat adta a magyar GDP-növekedés ötödét, főleg tudásintenzív szolgáltatásokban és kevésbé látványos feldolgozóipari ágazatokban.
A kockázatitőke-piac szerkezeti gyengeségei miatt 2023 és 2025 között szűkül a befektetési aktivitás és csökken a tranzakciószám, ami hosszú távon visszafoghatja a növekedési fázisba jutó vállalkozások számát.
A szakértők szerint versenyképességi fordulat az oktatás, egészségügy, kutatási kapcsolatok, vállalkozói szemlélet reformjától és az európai kutatói ökoszisztémába történő visszaintegrálódástól várható.

Az iparpolitika korlátai és a lehetséges kitörési pontok

A Portfolio összeállítása szerint Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök és Becsey Zsolt, az UniCredit vezető közgazdásza egyaránt úgy látja, hogy Magyarország korábbi komparatív előnyei jelentősen gyengülnek. A nyugati bérekhez képest olcsó, viszonylag jól képzett munkaerő előnye fokozatosan eltűnik, miközben a demográfiai folyamatok és a diplomások alacsony aránya is szűkíti a gazdasági mozgásteret.

A megszólaló szakértők szerint a mai geopolitikailag töredezett és technológiakövető környezetben kockázatos, ha az állam egy-egy ágazatot próbál kiemelt nyertesként kijelölni. Becsey Zsolt szerint hatékonyabb megközelítés lehet a finanszírozási és fejlesztő közbeszerzési keretek javítása, illetve olyan szélesebb társadalmi hasznosságú projektek támogatása, mint a smart city, a digitális egészségügy vagy más exportálható tudást létrehozó megoldások.

A cikkben hivatkozott Magyar Nemzeti Bank 2023-as Növekedési jelentése 1100 innovációvezérelt vállalatot azonosított, amelyek a magyar GDP-növekedés ötödét adták. A kutatás alapján ezek többsége tudásintenzív szolgáltatásokban működik, illetve olyan kevésbé látványos feldolgozóipari területeken, mint a fémszerkezetgyártás vagy a fémmegmunkálás, ami azt jelzi, hogy a növekedési potenciál sokszor nem a leginkább reflektorfényben lévő ágazatokban jelenik meg.

A megszólalók több ígéretes területet is kiemelnek, köztük a szoftverfejlesztést, az informatikai szolgáltatásokat, az alkalmazott mesterséges intelligenciát, a gyógyszeripart, a biotechnológiát, a digitális egészségügyet, valamint egyes niche iparágakat, így az űripart, a biztonságtechnológiát és a kiberbiztonságot. Az érvelés szerint ezekben a szegmensekben már most is van hazai tudásbázis, de a rendszeres vállalatépítéshez erősebb innovációs ökoszisztémára és jobb piacra lépési feltételekre van szükség.

A finanszírozás és a vállalkozói ökoszisztéma szerepe

A cikk másik fő megállapítása, hogy a magyar gazdaság gondja nemcsak az, hogy nehéz kiválasztani a jövő sikerágazatait, hanem az is, hogy kevés jó ötletből lesz gyorsan növekvő, nemzetközi piacra kilépő vállalkozás. Az MNB kutatása szerint a finanszírozás kritikus pont az innovatív cégek körében, miközben a kockázatitőke sok szereplő számára továbbra sem számít könnyen elérhető forrásnak.

Hubbes Eszter, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület elnökségi tagja szerint a hazai startup-ökoszisztéma és a kockázatitőke-piac az elmúlt években fejlődik, ugyanakkor a 2023 és 2025 közötti folyamatok szerkezeti gyengeségekre is utalnak. A befektetési aktivitás szűkül, csökken a tranzakciószám, és gyengül a korai fázisú startupok utánpótlása, ami hosszabb távon a növekedési szakaszba jutó vállalkozások számát is visszafoghatja.

A HVCA ezért olyan szakpolitikai javaslatokat dolgoz ki, amelyek az állami forrásokat magántőkével párosítanák, például fund of funds konstrukciókon keresztül. Emellett a megszólalók szerint a külföldi működőtőke-befektetések hazai engedélyezési folyamata is túl bonyolult, ami érdemi bizonytalanságot okoz a piacon és fékezheti a tőkebeáramlást.

A hosszabb távú versenyképesség javításához a cikk szerint az oktatás, az egészségügy, a kutatási kapcsolatok és a vállalkozói szemlélet reformja is szükséges. A megszólalók úgy látják, hogy a kiszámíthatóbb gazdaságpolitika, az európai kutatói ökoszisztémába való visszaintegrálódás, valamint a tehetségek hazatérését ösztönző perspektíva együtt teremthet alapot ahhoz, hogy több innovatív magyar vállalat tudjon tartósan növekedni.

Korábban beszámoltunk arról, hogy vezetőváltás történt az EXIM Magyarországnál, amely továbbra is a hazai vállalatok nemzetközi versenyképességének erősítésére fókuszál. Az új vezérigazgató feladata a portfólió felülvizsgálata, a működési folyamatok fejlesztése és a szervezet szakmai megújításának irányítása, hogy az intézmény hatékonyabban támogassa a külpiaci terjeszkedést.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?