Magyarország tudományos irányítása felszámolná az alapítványi modellt a kutatási szférában

Magyarország tudományos irányítása felszámolná az alapítványi modellt a kutatási szférában
Tudományirányítási reform zajlik

A magyar tudománypolitikában újabb szerkezeti átalakítás készül, amely az alapítványi fenntartási modell leépítését és az állami, illetve akadémiai keretek megerősítését célozza. A terv összekapcsolódik azzal, hogy az Európai Bizottság korábban az akadémiai szabadságot és az átláthatóságot sértőnek minősítette a modellt, ami 2022-ben 34 intézmény kizárásához vezetett a Horizont Európa programból.

Kiemelések

  • A Tisza Párt megszünteti az alapítványi modellt a tudományos szférában, augusztus 31-ig jogokat adnak át minisztériumoknak.
  • A HUN-REN Kutatási Hálózatot visszaintegrálják a Magyar Tudományos Akadémiába, négy korábbi kutatóközponttal együtt, elégedetlenség és strukturális hibák miatt.
  • A kormány összevonja a 730 millió eurós Élvonal Alapítványt a Nemzeti Kutatási Hivatallal, a GDP-arányos K+F ráfordítást 2030-ra 2 százalékra emelné.

Kutatási hálózatok és alapítványok átszervezése

Portfolio.hu beszámolója szerint Horváth Péter államtitkár azt mondja, a Tisza Párt vállalja a jelenlegi alapítványi modell felszámolását a tudományos szférában. A júniusban elfogadott jogszabályok alapján a nem egyetemi, többségében kulturális profilú alapítványokat idén augusztus 31-ig megszüntetik, a fenntartói jogok pedig a területileg illetékes minisztériumokhoz kerülnek.

Az államtitkárság első lépésben a HUN-REN Kutatási Hálózat jövőjét kívánja rendezni, amelyet 2019-ben választottak le a Magyar Tudományos Akadémiáról. Horváth Péter szerint az ötezer főnél több kutató bevonásával készült felmérés jelentős elégedetlenséget mutat az intézetigazgatókkal szemben, ezért a hálózatot a korábbi strukturális hibák kijavításával visszaintegrálnák az akadémiai keretek közé.

Ezzel párhuzamosan négy, korábban az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez csatolt bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontot is visszahelyeznének a hálózatba. Az államtitkár ezt a korábbi kiszervezést a magyar kutatás elmúlt 20 évének legnagyobb szégyenének nevezi.

Költségvetési keretek és innovációs célok

Az államtitkár kitér a Krausz Ferenc vezette Élvonal Kiválósági Kutatási és Tehetséggondozó Alapítvány ügyére is. Az alapítvány a korábbi kormányzattal öt évre szóló, több mint 730 millió eurós megállapodást kötött, miközben a forrásfelhasználás átláthatósága a nyilatkozat szerint minimális volt.

Az új kabinet szűkebb költségvetési keret mellett összevonná az intézményt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal, és azt várja, hogy a Nobel-díjas fizikus a jövőben is részt vállal a közös munkában. Hosszabb távon a kormányzat olyan tudományos alap létrehozását tervezi, amely az éves költségvetési ciklusoktól független, stabil finanszírozást nyújt, és erősebben bevonja a magánszektort az innovációba.

A tervek szerint a kutatás-fejlesztési ráfordításokat a jelenlegi mintegy 1,3 százalékról 2030-ra a GDP 2 százalékára, ezt követően pedig 3 százalékra emelnék. Az államtitkár ugyanakkor azt is elismeri, hogy az örökölt, feszes költségvetési helyzet miatt érdemi forrásbővítésre legkorábban csak jövőre nyílhat lehetőség.

Korábbi cikkünk a magyar innovációs ökoszisztéma szerkezeti kihívásait járta körül, kiemelve, hogy a gazdaság tartós gondjai miatt a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé való elmozdulás egyre sürgetőbb. A háttérben a szűkülő képzett munkaerő, a finanszírozási (különösen kockázatitőke-piaci) korlátok, valamint az oktatás és a kutatási kapcsolatok reformjának szükségessége áll, miközben a hosszabb távú versenyképességhez az európai kutatói ökoszisztémába való visszaintegrálódást is kulcstényezőként említettük.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.