A Tisza-kormány augusztus végéig módosítja a költségvetést a magasabb hiánycél miatt

A Tisza-kormány augusztus végéig módosítja a költségvetést a magasabb hiánycél miatt
Költségvetés módosítás előtt

A NATO-csúccsal párhuzamosan a Tisza-kormány több, a költségvetést, a külpolitikát és az uniós kapcsolatokat érintő döntést készít elő. A kabinet szerint a 2026-os hiány a korábban tervezett szintnél jóval magasabb lehetett volna, ezért a büdzsé újratervezése és az EU-s pénzügyi lépések a következő hónapok központi feladatai.

Kiemelések

  • A Tisza-kormány 2026-os költségvetési hiánycélját augusztus végéig 3,7% helyett 7,5%-ra módosítja, a GDP arányában.
  • Magyarország a SAFE védelmi hitelprogramból a korábban igényelt 17,4 milliárd euró helyett körülbelül 10 milliárd euróra csökkenti lehívási szándékát.
  • Az Európai Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordul Magyarország ellen a hazai árrésstopok miatt, amelyek szerintük torzítják a versenyt.

Költségvetési korrekció és uniós pénzügyi lépések

Mint arról a Portfolio beszámolt, a kormány átvilágítása szerint a 2026-os költségvetési hiány a tervezett 3,7% helyett a GDP 8,3%-át is elérte volna, amit az uniós megállapodásokkal és kormányzati intézkedésekkel 7,5%-ra mérsékeltek.

A kabinet augusztus végéig módosítja a 2026-os költségvetést az új hiánycéllal, október végéig pedig benyújtja a 2027-es büdzsét és a középtávú terveket. Kármán András pénzügyminiszter közölte, hogy a forint esetében nincs konkrét árfolyamcél, ugyanakkor a kiszámíthatóságot és a stabilitást kulcsfontosságúnak tartják.

A kormány az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből az előző kabinet által benyújtott 17,4 milliárd eurós igénynél kisebb összeget, nagyjából 10 milliárd eurót hívna le, miután felülvizsgálták a korábbi projekteket. Emellett az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé viszi Magyarországot, mert álláspontja szerint a hazai árrésstopok indokolatlanul torzítják a versenyt és sértik a belső piaci szabályokat.

NATO-álláspont és belpolitikai átrendeződés

Magyar Péter miniszterelnök Ankarában képviselte Magyarországot a NATO-csúcstalálkozón Orbán Anita külügyminiszter és Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter kíséretében. A kormányfő azt mondta, hogy Magyarország erős NATO-t támogat és megbízható szövetséges akar lenni, ezért 2035-ig növelik a védelmi kiadásokat, miközben továbbra sem küldenek fegyvereket Ukrajnába.

A miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett, és a tervek szerint később Kijevben vagy Budapesten tarthatnak kétoldalú találkozót, bár a pontos időpont még nem ismert. Közben a közmédia hírszolgáltatásának leállása után az új, átmeneti vezetés első napján több felsővezetőt, ismert műsorvezetőt és híradóst mentett fel a munkavégzés alól.

A Tisza-kormány és a frakció tagjai visszautasították a meghívást a tusnádfürdői fesztiválra, arra hivatkozva, hogy a nyarat munkával töltik, egyedül az augusztus 10. és 20. közötti időszak jelent kivételt. Ez azt jelzi, hogy a kabinet a következő hetekben a költségvetési korrekcióra, az intézményi átalakításokra és az uniós ügyek kezelésére összpontosít.

Korábbi cikkünkben a 2026-os költségvetési hiány felülvizsgálatáról és a piacok azonnali reakciójáról írtunk: az átvilágítás szerint a deficit a tervezett 3,7% helyett akár a GDP 8,3%-át is elérhette volna, amit intézkedésekkel 7,5%-ra mérsékelnek. Kitértünk arra is, hogy a kormány augusztus végéig módosítja a 2026-os büdzsét, október végéig pedig benyújtja a 2027-es költségvetést, miközben a forint kiszámíthatóságát hangsúlyozzák konkrét árfolyamcél nélkül.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.