Magyarország vagyonvisszaszerzési hivatalt hozna létre parlamenti felügyelettel

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyarország vagyonvisszaszerzési hivatal

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Sholanke Dele

1 órával ezelőtt

Magyarország vagyonvisszaszerzési hivatalt hozna létre parlamenti felügyelettel — Új vagyonvisszaszerzési hivatal

A magyar kormány a Parlament elé terjeszti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalról szóló törvényjavaslatot, amely egy új, széles jogkörökkel rendelkező intézményt hozna létre az állami vagyon visszaszerzésére. A kabinet becslése szerint az elmúlt húsz évben akár 30 ezer milliárd forint kerülhetett ki az állami vagyonból korrupciós és jogellenes ügyletek révén.

Kiemelések

A Tisza-kormány június végén nyilvánosságra hozta az NVVH létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, parlamenti felügyelettel és független működéssel.
Az NVVH széles nyomozati, felügyeleti és vádképviseleti jogköröket kapna, beleértve gazdálkodó szervezetek ellenőrzését és pénzügyi eszközök vizsgálatát.
A kezdeményezés rendszerváltás óta a legátfogóbb politikai elszámoltatási próbálkozásnak számít, jelentősen átalakíthatja a magyar vagyonvédelmi és korrupcióellenes rendszert.

Széles jogkörökkel induló új hatóság

Amint arról a Portfolio.hu beszámol, a javaslat indoklása szerint az új szervezet feladata a vagyonkimentés és a jogtalan magánvagyon-gyarapodás nyomainak feltárása, az eltulajdonított javak visszaszerzése, valamint a jövőbeli visszaélések megelőzése. A hivatal nemcsak az elkövetőket, hanem a nekik segítséget nyújtó közreműködőket is felelősségre vonná.

A törvénytervezet alapján az NVVH a kormánytól teljesen függetlenül működne, és kizárólag az Országgyűlésnek tartozna beszámolási kötelezettséggel. A hivatal elnöke évente nyilvános jelentést készítene a parlamentnek, miközben a szervezetet egy elnök és négy elnökhelyettes irányítaná, közülük három ügyész lenne.

A vezetőket a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül választaná meg az Országgyűlés. A javaslat szerint a vezetők mentelmi jogot és különleges rendőri védelmet kapnának, a hivatal személyi állománya pedig más szervtől vagy személytől nem fogadhatna el utasításokat.

Vizsgálati, felügyeleti és nyomozati eszközök

Az NVVH a tervezet szerint kockázatértékeléseket és vizsgálatokat végezhetne, továbbá gazdálkodó szervezeteket is felügyelet alá vonhatna. A vizsgálatok során munkatársai beléphetnének az érintett helyiségekbe, irattárakba, raktárakba és szerverszobákba, valamint átvizsgálhatnák a releváns szerződéseket, iratokat és elektronikus adatokat.

A hivatal emellett ellenőrizhetné a fizetési számlákat és más pénzügyi eszközöket is. A közvagyon visszaszerzése és védelme érdekében nyomozati és vádképviseleti hatásköröket is gyakorolhatna, és szükség esetén kérhetné a rendőrség, az ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve más állami szervek közreműködését.

A törvényjavaslatot a Tisza-kormány június végén tette közzé, és a kezdeményezés a rendszerváltás óta a politikai elszámoltatás egyik legátfogóbb kísérletének számít. Az ismertetett konstrukció a széles jogosítványok és a parlamenti elszámoltathatóság miatt érdemben alakíthatja át az állami vagyonvédelmi és korrupcióellenes intézményrendszert Magyarországon.

Korábbi cikkünkben az alaptörvény 17. módosításáról szóló bizottsági egyeztetésről írtunk, amelyen napirendre került a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) hatásköreinek kiterjesztése. A tervezet szerint a hivatal a közvagyon védelme mellett közvetlenebb feladatot kapna a jogellenesen kezelt közvagyon felkutatásában és visszaszerzésében is, ami szélesebb operatív mozgásteret adhatna számára.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?