Magyarországi nem konvencionális gázkoncessziók körül élesedik a vita

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Nem konvencionális gázkoncessziók vitája

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

13 órával ezelőtt

Magyarországi nem konvencionális gázkoncessziók körül élesedik a vita — Gázvita Magyarországon éleződik

Magyarországon a nem konvencionális földgáz kitermeléséről szóló vita új szakaszba lép, miközben a májusban lezárt koncessziós pályázatok eredményét még nem hirdették ki. Több mint ötven civil szervezet moratóriumot sürget, a szakértők pedig abban megosztottak, hogy az esetleges hazai termelés ellátásbiztonsági előnye arányban áll-e a költségekkel és a környezeti kockázatokkal.

Kiemelések

Magyarország földtani nem konvencionális földgázvagyona közel 4 milliárd köbméter, ebből 1,6 milliárd köbméter tekinthető kitermelhetőnek, szemben az éves 8,3 milliárd köbméteres fogyasztással.
A Corvinus-projekt nyékpusztai létesítménye 2024-ben 36,5 millió köbméter metánt éget el, a hazai fáklyázás 62 százalékát adva, miközben az EU 2026 februárjától jelentősen szigorítja a gyakorlatot.
A civil és szakmai viták szerint a nem konvencionális gázprojektek támogatása klíma- és beruházási kockázatot jelent, forrásokat vonhat el geotermikus fejlesztésektől, energiahatékonyságtól és villamosenergia-tárolástól.

Koncessziók és kitermelési esélyek

A Portfolio.hu beszámolója szerint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának nyilvántartása alapján Magyarország földtani nem konvencionális földgázvagyona közel 4 milliárd köbméter, ebből mintegy 1,6 milliárd köbmétert tartanak kitermelhetőnek. A hazai közbeszédben palagázként emlegetett készletek ugyanakkor döntően nem klasszikus palakőzetben találhatók, hanem főként úgynevezett tight gas formájában, rossz áteresztőképességű homokkőben rekedt földgázként.

Takácsné Tóth Borbála, a REKK főmunkatársa szerint a hazai kitermelés növelése erősítheti az ellátásbiztonságot, de nem indokolt olyan projekteket támogatni, amelyek csak magas költséggel és jelentős környezeti kockázatok mellett termelnek ki gyenge minőségű gázt. A Makói-árok mélyebb készleteinek feltárásával korábban több nagy nemzetközi vállalat is próbálkozik, de üzletileg sikeres eredményt nem ér el. Magyarország éves gázfogyasztása jelenleg mintegy 8,3 milliárd köbméter, ennek körülbelül ötödét fedezi a hazai termelés.

Környezeti kockázatok és energetikai mérleg

A STOP PALAGÁZ! kezdeményezést elindító civil szervezetek azt szeretnék elérni, hogy a kormány addig ne kössön új koncessziós szerződéseket, amíg nem készül független környezeti hatásvizsgálat és nem zajlik széles körű társadalmi egyeztetés. A kifogások közé tartozik a rétegrepesztés vízigénye, vegyszerhasználata, a felszíni területfoglalás, valamint az élőhelyek feldarabolása, különösen olyan érzékeny térségekben, mint a Homokhátság, a Hortobágy, a Tisza-tó környéke vagy egyes zalai erdők és Natura 2000-es területek.

Holoda Attila energetikai szakértő szerint az európai rétegrepesztések léptéke és vízigénye jóval kisebb az Egyesült Államokban alkalmazott technológiákénál, és megfelelő műszaki, illetve hatósági ellenőrzés mellett a több ezer méter mélyen zajló kitermelés nem veszélyezteti a felszín közeli ivó- vagy gyógyvízbázisokat. A földrengéskockázat továbbra is vitatott, miközben a metánkibocsátás és a fáklyázás kézzelfoghatóbb probléma marad: a cikk szerint a Corvinus-projekt nyékpusztai létesítménye 2024-ben 36,5 millió köbméter metánt éget el, ami a hazai energetikai fáklyázás 62 százalékát jelenti. Az uniós szabályozás 2026 februárjától a rutinszerű fáklyázást már csak vészhelyzetben vagy üzemzavar esetén engedi meg.

A szakmai vita így túlmutat azon, hogy van-e kitermelhető gáz a magyar föld alatt. Az egyik oldalon a hazai termelés importkitettséget csökkentő szerepe áll, a másikon pedig az a klíma- és beruházási kockázat, hogy az új fosszilis fejlesztések hosszú időre meghatározzák az energiarendszert, miközben más technológiáktól, például a geotermikus fejlesztésektől, az energiahatékonyságtól és a villamosenergia-tárolástól vonhatnak el forrásokat.

Korábban írtunk a Portfolio Sustainable World 2026 programjáról, amely azt járja körül, hogyan alakítják a szabályozási változások, a klímakockázatok és a befektetői elvárások a zöld átállás következő üzleti szakaszát. Bemutattuk, hogy a fókuszban az olcsó zöld energia, az energiahatékonyság, a hálózat- és tárolási fejlesztések, valamint az ESG-keretrendszerek és a fenntartható beruházások finanszírozása áll. Ez a háttér segít értelmezni azt is, hogy az energiarendszert hosszú időre meghatározó döntéseknél – így a hazai gázkitermelési tervek esetében – miért kerül előtérbe a klíma- és beruházási kockázatok mérlegelése.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?