Magyar takarmánypiac drágulása importkényszert és költségnyomást okoz a tehenészeteknél
A tartós hőség és a csapadékhiány miatt gyorsan romlik a tömegtakarmányok kínálata Magyarországon, ami meredek áremelkedést hoz a gazdálkodóknak. A széna tonnánkénti ára a korábbi 30–35 ezer forintról 75 ezer forint közelébe emelkedik, miközben egyes termelők már szlovákiai importra szorulnak a szűk hazai készletek miatt.
Kiemelések
- A széna tonnánkénti ára 30–35 ezer forintról 75 ezer forintra emelkedett, importkényszert és költségnyomást okozva a tehenészeteknél.
- A takarmányok árának növekedése literenként 10–15 forinttal emeli a tej előállítási költségét, miközben a tej felvásárlási ára 60–80 forinttal alacsonyabb a tavalyinál.
- Az aszály rontotta silónövény-minőség, csökkenő tápérték és növekvő aflatoxin-szennyezettségi kockázat miatt az állattartók az elmúlt évek egyik legsúlyosabb kihívását élik át.
Aszály, áremelkedés és importkényszer
A Portfolio.hu beszámolója szerint a takarmánypiaci feszültség már most érezhető, és a hazai készletek szűkössége miatt több gazda külföldi beszerzésre kényszerül. A drágulás különösen a széna piacán látványos, ahol a tonnánkénti ár a korábbi 30–35 ezer forintról mintegy 75 ezer forintra ugrik.Raskó György agrárközgazdász szerint az előttünk álló időszakban a silókukorica hiánya is gyakorlatilag borítékolható. Ez azért jelent súlyos terhet a tehenészeteknek, mert a takarmányozás a teljes önköltségük közel 70 százalékát adja, így a magasabb árak közvetlenül rontják a jövedelmezőséget.
Az agrárközgazdász arra is rámutat, hogy a dráguló takarmány literenként 10–15 forinttal növelheti a tej előállítási költségét. Ezt a többletterhet úgy kell kitermelniük a gazdaságoknak, hogy a tej felvásárlási ára jelenleg 60–80 forinttal alacsonyabb a tavalyinál, miközben más kiadások érdemben nem mérséklődnek.
Minőségi romlás és növekvő kockázatok az állattartásban
Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője szerint jelentős csapadék nélkül a gazdák sok esetben a gyengén fejlett szemeskukoricát is kénytelenek silózni, hogy elegendő tömegtakarmányuk legyen. Ez a lépés ugyan átmenetileg enyhítheti az ellátási gondokat, de egyben csökkenti a szemestermés mennyiségét is.A csapadékhiány miatt a silónövények alacsonyak maradnak, kevesebb csövet és szemet hoznak, ezért a szilázs energiatartalma és tápértéke is elmarad a megszokottól. Az állatoknak így ugyanannyi tápanyag beviteléhez több takarmányt kell fogyasztaniuk, ami újabb költségnövelő tényezőt jelent az állattartóknak.
Csepregi Attila arra is figyelmeztet, hogy az aszály miatt idén a silókukoricánál nő az aflatoxin-szennyezettség kockázata. Mivel a gyenge gabona- és szénatermés miatt egyszerre szűkül be az összes fontos takarmányforrás kínálata, az állattartók az elmúlt évek egyik legsúlyosabb kihívásával néznek szembe a következő hónapokban.
Korábbi cikkünkben a tej- és sertéságazat válságkezelését célzó, az állattenyésztési szabályok felülvizsgálatára és gyorsabb beavatkozásra vonatkozó javaslatokat ismertettük. Bemutattuk, hogy az új többletkövetelmények bevezetését hatásvizsgálathoz, pénzügyi támogatáshoz és megfelelő átmeneti időhöz kötnék, miközben az állatbetegségek elleni védekezés csökkenő uniós társfinanszírozása miatt további forrásbevonás is napirenden van.
Legfrissebb Hungary hírek
- Forex
- Crypto