Magyarország megkezdi a KEKVA-rendszer felszámolását, 16 alapítvány szűnik meg július végén

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
KEKVA-rendszer felszámolása

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

4 órával ezelőtt

Magyarország megkezdi a KEKVA-rendszer felszámolását, 16 alapítvány szűnik meg július végén — KEKVA-rendszer lezárása indul

A magyar kormány július 31-ével megindítja a nem egyetemi közérdekű vagyonkezelő alapítványok első körös megszüntetését, ami a több mint 3000 milliárd forintnyi közvagyont kezelő rendszer lebontásának kezdete. Az intézkedés 16 szervezetet érint, miközben az állami vagyon visszakerül az államhoz, és közel 300 kuratóriumi, illetve felügyelőbizottsági pozíció szűnhet meg.

Kiemelések

A magyar kormány július 31-ig felszámolja 16 nem egyetemi közérdekű vagyonkezelő alapítványt, amelyekhez több mint 3000 milliárd forintnyi vagyon tartozott.
Az alapítványok, köztük Mathias Corvinus Collegium és MOL – Új Európa Alapítvány, vagyona részvényeket, ingatlanokat és készpénzt is magában foglal, amely visszakerül az államhoz.
A KEKVA-rendszer megszűnése közel 300 kuratóriumi és felügyelőbizottsági helyet szüntet meg, melyek tiszteletdíja jellemzően havi bruttó 1,5-3 millió forint volt.

A megszüntetés ütemezése és érintett vagyon

A Portfolio beszámolója szerint a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint kedden este közzétették a nem egyetemi közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolásának részleteit. A döntés alapján 16 szervezet szűnik meg július 31-ével, és mindegyik mellé elszámolási biztost rendelnek ki.

A kabinet ezzel megkezdi a KEKVA-rendszer lebontását. Az Állami Számvevőszék adatai alapján 2024-re több mint 3000 milliárd forintnyi ingatlan, részvény, készpénz és egyéb eszköz került ezekhez az alapítványokhoz, köztük Mol- és Richter-részesedések.

Az érintett szervezetek között van a Mathias Corvinus Collegium, a MOL – Új Európa Alapítvány, a Batthyány Lajos Alapítvány, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, a Magyar Kultúráért Alapítvány, valamint a Hauszmann, a Makovecz Campus és a ZalaZONE Alapítvány. A felszámolás több oktatási, kulturális, kutatási és örökségvédelmi szervezetet is érint.

Állami kontroll és intézményi hatás

A kormány azzal indokolja a beavatkozást, hogy ezek az alapítványok állami vagyont kezeltek, miközben működésük a magánalapítványokéhoz hasonlított. A testületeikben számos, az előző kabinethez kötődő politikus kapott gyakran határozatlan időre szóló tisztséget.

Az átadott állami vagyon a döntés nyomán visszakerül az államhoz. A rendszer felszámolása két ütemben zajlik, a nem egyetemi alapítványok július végéig, az egyetemi közérdekű vagyonkezelő alapítványok pedig 2027 augusztusáig szűnnek meg.

A változásokkal közel 300 kuratóriumi és felügyelőbizottsági hely szűnhet meg. Ezekhez korábban jellemzően havi bruttó 1,5-2 millió forintos, egyes esetekben 3 millió forintos tiszteletdíj kapcsolódott.

Korábbi cikkünkben a kőolajtermékek árkülönbözetére kivetett, a Molt is érintő extraprofitadó módosításáról írtunk, amely a 2–5 dollár közötti sávban 50%-ra mérsékli az adókulcsot, miközben 5 dollár felett marad a 95%. A változtatás célja, hogy a hektikusan mozgó orosz és nyugati importárak közti különbséget rugalmasabban kövesse, és közben fenntartsa a költségvetési egyensúlyt.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?