Magyarország 2026-os költségvetése módosítaná az MFB tőkéjét és szűkítené az állami garanciakereteket

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
2026-os költségvetés módosítás

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

1 órával ezelőtt

Magyarország 2026-os költségvetése módosítaná az MFB tőkéjét és szűkítené az állami garanciakereteket — 2026 költségvetés módosul

A kormány három ponton nyújt be módosítást a 2026-os költségvetéshez, amely az uniós helyreállítási hitel felhasználását, az önkormányzati befizetések átütemezését és több állami pénzügyi intézmény kockázati plafonját érinti. A javaslat célja a magyar helyreállítási tervben szereplő mérföldkövek teljesítése és az uniós forráslehíváshoz szükséges jogi feltételek megerősítése.

Kiemelések

A 2026-os magyar költségvetési törvényjavaslat 688,3 millió euróval, 248,2 milliárd forinttal növeli az MFB tőkéjét uniós RRF-hitelből, amelynek felhasználását az Európai Beruházási Bankkal együttműködésben kell megvalósítani.
Négy nagy állami garanciakeret együttes felső határa 1600 milliárd forinttal csökken, az MFB garanciakerete 2000 milliárdról 1800 milliárd forintra, az Eximbank garanciája 200 milliárdról 50 milliárd forintra mérséklődik.
Az önkormányzatok Területfejlesztési Alaphoz történő hozzájárulásának átütemezése 2026 novemberére tolódik, az éves befizetés 70 százalékát a helyi iparűzési adóbevétel növekménye alapján számítják.

Költségvetési módosítások és uniós forrásfelhasználás

A Portfolio beszámolója szerint a Kármán András pénzügyminiszter által kedden este a parlament elé terjesztett törvényjavaslat 688,3 millió euróval, mintegy 248,2 milliárd forinttal emelné meg a Magyar Fejlesztési Bank tőkéjét az RRF-ből lehívott hitel terhére. A forrást az MFB-nek az Európai Beruházási Bankkal együttműködésben kellene felhasználnia, és nem vissza nem térítendő támogatásról, hanem Magyarország által felvett uniós hitelről van szó.

A lépést a hét elején az Európai Bizottság már jóváhagyta. A kormány az indoklás alapján ezzel a költségvetési módosítással a helyreállítási pénzek lehívásához előírt 103-as és 120-as mérföldkövet teljesíti.

Az önkormányzatok Területfejlesztési Alapba fizetendő hozzájárulását szintén átütemezik. Az érintett településeknek az éves helyi iparűzési adóbevételük növekményének, a szolidaritási hozzájárulás változásával korrigált 70 százalékát kell majd átadniuk az alapnak, miközben az eredetileg tervezett májusi befizetés elmarad, mert a szükséges miniszteri rendelet nem jelent meg.

A módosítás szerint az első elvonás 2026 novemberére kerül, majd 2027 márciusában következik az elszámolás a teljes éves iparűzési adóbevétel alapján, szükség esetén visszatérítéssel. A rendszerbe bekerülnek az 50 millió forint alatti számított szolidaritási hozzájárulással rendelkező települések is, késedelmes adatszolgáltatás esetén pedig az előző évi iparűzési adóbevétel 115 százalékával számolnak.

Garanciakeretek csökkentése és pénzügyi hatás

Négy nagy állami garanciakeret együttes felső határa összesen 1600 milliárd forinttal csökken. Ennek részeként az MFB állami kezesség mellett nyújtható hiteleinek és vállalható garanciáinak kerete 2000 milliárd forintról 1800 milliárd forintra mérséklődik.

Az Eximbank állami kezességgel vállalható garanciáinak plafonja 200 milliárd forintról 50 milliárd forintra esik, míg az Exim-hitelekhez és kötvényekhez kapcsolódó, kormányhatározat alapján biztosított keret 2200 milliárd forintról 1950 milliárd forintra csökken. A legnagyobb visszavágás a Start Garancia Zrt.-t érinti, ahol az állami viszontgaranciával fedezett állomány plafonja 3000 milliárd forintról 2000 milliárd forintra csökken.

Ezek a tételek nem tényleges költségvetési kiadásokat, hanem maximális kockázatvállalási kereteket jelentenek, ezért a csökkentésük önmagában nem javítja az államháztartási hiányt azonos összegben. A parlament a javaslatot először tárgysorozatba veszi, majd általános vitát tart róla, ezt követően a szakbizottságok és a törvényalkotási bizottság elé kerül, végül záró vita után szavazhatnak róla.

Korábbi cikkünkben az Európai Bizottság 2026-os adózási jelentésének fő megállapításait vettük át, kiemelve, hogy Magyarország adó- és járulékbevétele a GDP arányában az uniós átlag alatt marad, miközben a bevételi szerkezet egyre inkább a fogyasztási adókra támaszkodik. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a jelentés alapján a magasabb, 2026–2027-re várt hiány a gyengébb növekedési kilátások mellett szűkítheti a költségvetési mozgásteret, és érzékenyebbé teheti a finanszírozást.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?