Magyarország adóbevételei tovább távolodnak az uniós szinttől

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyar adóbevételek vs. EU

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Sholanke Dele

11 órával ezelőtt

Magyarország adóbevételei tovább távolodnak az uniós szinttől — Csökkenő magyar adóbevétel

Az Európai Bizottság 2026-os adózási jelentése szerint az uniós költségvetések egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a munkát terhelő adókra, miközben a növekedési kilátások gyengülnek és a fiskális nyomás erősödik. A magyar adórendszer ebben az összevetésben alacsonyabb állami bevételt termel az uniós átlagnál, és az elmúlt évtizedben tovább nő a távolság.

Kiemelések

Az Európai Bizottság jelentése szerint Magyarország adó- és járulékbevétele 2024-ben a GDP 35,3 százalékát éri el, több mint négy százalékponttal elmaradva az uniós 39,4 százalékos átlagtól.
A béreket terhelő implicit adókulcs Magyarországon 2014 és 2024 között 5,4 százalékponttal csökkent, miközben a munkáltatói szociális hozzájárulás 27 százalékról 13 százalékra süllyedt.
A magyar költségvetési hiány 2026-ban a GDP 6,2, 2027-ben 5,8 százaléka lehet, miközben a fogyasztási és áfa-bevételek részesedése rekordmagas, a társaságiadó-bevétel viszont 1,6 százalékon, uniós mélyponton maradt.

Uniós adóbevételi fordulat és szerkezeti nyomás

Amint arról a Portfolio.hu beszámol, az Európai Bizottság 2026-os adózási jelentése szerint az uniós adó- és járulékbevétel 2024-ben 7100 milliárd euróra, a GDP 39,4 százalékára emelkedett. A nominális bevétel 5,6 százalékkal nőtt, meghaladva a 4,4 százalékos nominális GDP-bővülést, miközben a 2023-as mélypont utáni fordulatot döntően a munkajövedelmek adóztatása hozta.

A munkához kapcsolódó bevételek a GDP 19,9 százalékáról 20,3 százalékra emelkednek egy év alatt, miközben a fogyasztási adók 10,6, a tőke adóztatásából származó bevételek pedig 8,5 százalékon maradnak. A tagállamok közül 22-ben nő az adóterhelés, és nominálisan csak Finnországban csökken az állami bevétel.

A jelentés szerint az európai adórendszereknek egyszerre kellene több forrást beszedniük és megőrizniük a beruházási, illetve munkavállalási ösztönzőket. Ezt a dilemmát súlyosbítja, hogy a Bizottság 2026-ra 1,1 százalékos uniós növekedést, 3,1 százalékos inflációt és 3,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt vár, miközben az államadósság 2025 és 2027 között 82,8 százalékról 85,3 százalékra emelkedhet.

A munkát terhelő adók 2024-ben az összes uniós adóbevétel 51,5 százalékát adják, szemben a fogyasztás 26,8 és a tőke 21,6 százalékos arányával. A Bizottság szerint a pluszbevétel politikailag kevésbé látványos eszköze gyakran a fiskális csúszás, amikor a bérek nőnek, de az adósávok nem követik ezt, így a dolgozók magasabb effektív kulcsot fizetnek.

A tagállamok közötti különbség jelentős: a marginális effektív adókulcs 2025-ben Bulgáriában átlagosan 21,5, Belgiumban 53,9 százalék. Az egyedülálló szülők helyzete különösen nehéz, mert uniós átlagban a többletkereset közel 45 százaléka tűnik el adók, járulékok és kieső támogatások miatt.

Magyar adószerkezet és költségvetési kockázat

Magyarországon az adó- és járulékbevétel 2024-ben a GDP 35,3 százalékát éri el, ami több mint négy százalékponttal marad el az uniós átlagtól. A 2020 és 2024 közötti átlag 2,8 százalékponttal alacsonyabb az 2015 és 2019 közötti szintnél, ennél nagyobb visszaesést egyetlen más tagállam sem mutat, Máltát leszámítva.

A változás fő mozgatója a munkaterhek csökkentése. A béreket terhelő implicit adókulcs 2014 és 2024 között 5,4 százalékponttal esik, ami a legnagyobb csökkenés az EU-ban, miközben a munkáltatói szociális hozzájárulási kulcs a 2010-es évek eleji 27 százalékról 13 százalékra süllyed.

A kieső bevételt részben a fogyasztási adók pótolják. Magyarország azon három tagállam egyike, ahol 2014 óta nő a fogyasztási adók súlya, részesedésük 1,8, az áfáé 2,3 százalékponttal emelkedik, így az indirekt adók már az összes bevétel közel felét adják. Ez támogathatja a foglalkoztatást, de arányosan nagyobb terhet ró az alacsonyabb jövedelmű háztartásokra.

A tőkeadózás nem ellensúlyozza ezt a szerkezetet, mivel a társaságiadó-bevétel 2024-ben a GDP 1,6 százalékát teszi ki, ami a legalacsonyabb az unióban. A Bizottság ugyanakkor kedvező példaként emeli ki a hitelesített energiamegtakarításhoz kötött magyar társaságiadó-kedvezményt a zöld beruházások ösztönzésében.

A munkavállalási ösztönzők terén a magyar rendszer kedvezőbb képet mutat, mivel a marginális effektív adókulcs többnyire 35 százalék alatt marad, és 2015 óta minden jövedelmi ötödben csökken. Ugyanakkor ez részben a kevésbé bőkezű és gyorsabban kifutó támogatási rendszerrel függ össze.

A Bizottság 2025-ben bejelentett vagy elfogadott magyar intézkedések közül 13-at sorol fel, köztük a kétgyermekes anyák és a 30 év alatti anyák adókedvezményének bővítését. Ezek a lépések növelhetik egyes csoportok munkakínálatát és elkölthető jövedelmét, de tovább szűkítik az adóalapot egy olyan időszakban, amikor a Bizottság előrejelzése szerint a magyar költségvetési hiány 2026-ban a GDP 6,2, 2027-ben 5,8 százaléka lehet.

Az uniós adóterhelés 2026-ban várhatóan 40,1 százalékon stabilizálódik, míg Magyarországon 35,5 százalék után 2027-re 34,5 százalékra csökkenhet. A jelentésből kirajzolódó modell szerint a kormány olcsóbbá teszi a foglalkoztatást és alacsonyan tartja a vállalati nyereség adóját, cserébe a fogyasztásra, az áfára és egyre szűkebb adózói körre támaszkodik, ami gyengébb fogyasztás és magas hiány mellett sérülékenyebb költségvetést eredményez.

Korábbi cikkünkben az Alaptörvény 17. módosításának gyorsított parlamenti tárgyalását és a hozzá kapcsolódó kormányzati csomagot vettük végig, amely több területen is érdemi beavatkozást vetített előre. Bemutattuk, hogy az áfacsökkentési tervek, a szociális és egészségügyi béremelések, valamint a szerencsejáték-piacot érintő változtatások várhatóan a költségvetésre is hatással lehetnek, miközben több intézményi átalakítás is napirenden volt.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?