MKIF 35 évre kapott autópálya-üzemeltetési megbízást az M6-os és M8-as szakaszokra magasabb éves díjjal

MKIF 35 évre kapott autópálya-üzemeltetési megbízást az M6-os és M8-as szakaszokra magasabb éves díjjal
Magasabb díjas autópálya szerződés

Több mint két évtized után visszakerül a magyar államhoz az M6-os és M8-as autópályák egy szakasza, amelynek üzemeltetését 2025-ben az MKIF Zrt. kapta meg. Az új, 2057. augusztus 31-ig szóló szerződés éves nettó 9,8 milliárd forintos díja a korábbi konstrukcióban szereplő összeg több mint háromszorosa.

Kiemelések

  • Az MKIF Zrt. versenyeztetés nélkül kapta meg az M6 és M8 autópálya szakaszok üzemeltetését évi nettó 9,8 milliárd forintért.
  • Az új díj több mint háromszorosa a korábbi dokumentált ajánlatnak, amely évi nettó 3 milliárd forint lett volna a régi üzemeltető részéről.
  • A 35 éves szerződés 2057 augusztus 31-ig több mint 200 milliárd forintos többletköltséget jelent az állam költségvetésének.

Szerződési feltételek és költségek

Ahogyan a Portfolio a g7.hu-ra hivatkozva megírta, az M6-os érdi tető és Dunaújváros közötti szakaszának, valamint az M8-as dunaújvárosi hídhoz kapcsolódó rövid részének üzemeltetését versenyeztetés nélkül adták az MKIF Zrt.-nek, amely Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozik.

A megállapodás előzménye, hogy a Gyurcsány-kormány 2004-ben osztrák és német cégekkel kötött szerződést az érintett autópálya-szakaszok megépítésére és 20 éves üzemeltetésére. A lap által megismert dokumentumok alapján a lejárat után további 11 évre az M6 Duna Koncessziós Zrt. is folytathatta volna az üzemeltetést évi nettó 3 milliárd forintért.

Ehelyett a minisztérium az MKIF Zrt.-t bízta meg évi nettó 9,8 milliárd forintért. Ez az összeg több mint háromszorosa a dokumentumokban szereplő korábbi díjnak.

Költségvetési hatás és állami teher

Az új szerződés 35 évre szól, és 2057. augusztus 31-ig tart. A cikkben ismertetett számítás szerint ez több mint 200 milliárd forintos többletköltséget jelent az államnak.

Az ügy a közúti infrastruktúra-üzemeltetés költségszintjére és a hosszú távú koncessziós döntések költségvetési hatására irányítja a figyelmet. A több évtizedre rögzített díjazás a közlekedési szektorban tartós állami kiadási kötelezettséget jelenthet.

Korábban írtunk a Baross Gábor Tőkeprogram több pillérében megjelenő, összesen 388,2 milliárd forintnyi állami kötelezettségvállalásról, és arról, hogy egy vizsgálat öt magántőkealapnál 281 milliárd forintot érintően súlyos átláthatósági, összeférhetetlenségi és kockázatkezelési problémákat jelzett. A bemutatott dokumentumok alapján több esetben az állam többségi tulajdon mellett is kisebbségi kontrollt kapott, miközben a döntés-előkészítés és a piaci tesztek megalapozottsága is kérdéseket vetett fel, ezért hatósági és számvevőszéki lépések kezdeményezése is felmerült.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.