A Fidesz alkotmányossági felülvizsgálatot kezdeményez több Tisza-intézkedés ügyében

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Fidesz alkotmányossági felülvizsgálat

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

17.07.2026

A Fidesz alkotmányossági felülvizsgálatot kezdeményez több Tisza-intézkedés ügyében — Fidesz alkotmányossági vita

A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul több, a Tisza által elfogadott jogszabály és egy alaptörvény-módosítás miatt, amelyek szerintük sértik a jogállamiság és az állampolgári jogok alapelveit. A beadvány az uniós forrásokhoz kapcsolódó szabályoktól a közmédia átalakításán át a vizsgálóbizottságok új jogosítványaiig öt külön terület alkotmányossági vizsgálatát kéri.

Kiemelések

A Fidesz több mint százoldalas beadványban kezdeményezte öt Tisza-intézkedés utólagos alkotmányossági normakontrollját, érintve uniós források és médiaátalakítás törvényeit.
Az Alkotmánybíróság a négy kifogásolt törvénynél tartalmi és eljárási megfelelést, míg az Alaptörvény-módosítás esetén kizárólag eljárási szabályosságot vizsgálhat.
A kifogások érintik a civil szervezetek támogatási szabályait, a parlamenti vizsgálóbizottságok új jogosítványrendszerét és több alapjog, például a jogbiztonság kérdését is.

A kifogásolt jogszabályok köre és az eljárás

Tuzson Bence, a Fidesz országgyűlési képviselője bejelentése szerint a párt több mint százoldalas beadványban kezdeményezi az érintett szabályok utólagos normakontrollját, írja a Portfolio.hu. A kezdeményezés érinti az uniós források zárolásának feloldását lehetővé tevő törvényt, az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, a vizsgálóbizottságok működését és jogköreit átalakító törvényt, a közmédia átalakításáról szóló törvényt, valamint a politikai reklámokkal és hirdetésekkel összefüggő szabályozást.

Az Alkotmánybíróság mozgástere nem azonos minden kifogásolt esetben. A négy törvénynél a testület a tartalmi összhangot és az elfogadás során esetlegesen történt súlyos eljárási szabálysértéseket is vizsgálhatja, míg az Alaptörvény és módosításai esetében tartalmi felülvizsgálatra nincs lehetőség, ott kizárólag az elfogadási eljárás kerülhet mérlegre.

Tuzson szerint a beadvány részletesen indokolja, hogy a szabályok tartalma és elfogadásuk módja miért ütközik az Alaptörvénybe, és miként veszélyezteti az állampolgári jogokat. A politikus úgy fogalmaz, hogy Magyar Péter miniszterelnök a saját hatalmi önkényének kiépítésén dolgozik, intézkedései pedig súlyosan sértik a jogállamiság elveit.

Jogi viták a civil szabályoktól a vizsgálóbizottságokig

A kifogások egy része csak közvetetten köthető konkrét rendelkezésekhez. A kötelező egyeztetések mellőzésére vonatkozó bírálat leginkább a közmédia gyors átalakítására utalhat, noha a nyilvános adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy sérült-e kifejezett, jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség, vagy inkább politikai értelemben merül fel az előzetes konzultáció hiánya.

A civil szervezetekre vonatkozó kifogás feltehetően ahhoz a szabályhoz kapcsolódik, amely kizárja a pályázatokból és a közpénzből nyújtott támogatásokból azokat a szervezeteket, amelyek vezetői vagy döntéshozói a támogatási döntést megelőző két évben meghatározott politikai vagy közjogi tisztséget töltöttek be. A törvény a folyamatban lévő eljárásokra nem vonatkozik, ugyanakkor korábbi tisztségviseléshez kapcsol jövőbeli hátrányt, így az alkotmányossági vita a visszaható hatály tilalma, az egyenlő bánásmód és a jogbiztonság kérdéseire is kiterjedhet.

Az egyik legegyértelműbb támadási pont a parlamenti vizsgálóbizottságok új jogosítványrendszere. A szabályozás alapján a bizottság elnöke adatszolgáltatásra, nyilatkozattételre vagy személyes megjelenésre kötelezhet személyeket és szervezeteket, két egymást követő igazolatlan távolmaradás után pedig rendőrségi elővezetés is elrendelhető, kivéve a mentelmi joggal rendelkező személyeket.

Bár a Fidesz szerint a szabály bárkire és bármikor alkalmazható, a törvény több garanciát is tartalmaz. Az elővezetéshez két mulasztás, részletesen indokolt határozat és bírósági felülvizsgálati lehetőség szükséges, az érintett pedig megtagadhatja az önmagára vagy hozzátartozójára terhelő vallomást, hivatkozhat titoktartási kötelezettségre, és jogi képviselőt is igénybe vehet.

A várható alkotmányossági vizsgálat középpontjába így több alapjogi és intézményi kérdés kerülhet, köztük a tulajdonhoz való jog, a jogbiztonság, a visszaható hatály tilalma, a tisztességes eljáráshoz való jog és a hatalmi ágak elválasztása.

Korábbi cikkünkben az Európai Bizottság 2026-os jogállamisági jelentésének megállapításairól írtunk, amely szerint az új magyar kormány egyes reformlépései kedvező irányt jeleznek, de a gyakorlati eredmények még nem látszanak. A jelentés több területen – különösen a magas szintű korrupció elleni fellépésben, a civil környezetben és a médiarendszer függetlenségét érintő kérdésekben – további kézzelfogható intézkedéseket és végrehajtási eredményeket vár.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?