EU lakáspiaca spekuláció visszaszorítását sürgeti

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
EU lakáspiaci spekuláció visszaszorítása

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

15 órával ezelőtt

EU lakáspiaca spekuláció visszaszorítását sürgeti — Lakáspiaci spekuláció EU-ban

Az Európai Unió lakáspiaci megfizethetőségi válságát egyre inkább nemcsak a kínálati hiány, hanem a lakóingatlanok pénzügyi eszközzé válása is alakítja. Egy friss elemzés szerint az intézményi tőke és az értéknövekedésre épülő üzleti modellek több tagállamban felfelé hajtják az árakat és a bérleti díjakat, miközben nem teremtenek tartósan megfizethető lakhatást.

Kiemelések

Európai Unióban 2024-ben a fennálló jelzáloghitel-állomány a magánszemélyi hitelek 76,5 százalékát teszi ki, miközben ingatlanárak több országban nőnek a hitelezés stagnálása mellett.
Az EU-ban jegyzett lakóingatlan-alapok tárgyi eszközeinek értéke 2004 és 2024 között 4,8 milliárd euróról 198,7 milliárd euróra nő, jelentősen meghaladva a bérleti bevételek növekedését.
A tanulmány szerint a spekuláció visszaszorítása érdekében az EU-ban szigorítani kell a lakbérszabályozást, fokozni a bérlővédelmet, és fejleszteni a nonprofit lakhatási szektort.

Az uniós tanulmány fő megállapításai

Portfolio.hu ismertetése szerint a Lakásspekuláció az EU-ban című tanulmány élesen különválasztja a spekulációt és a pénzügyiesedést, és azt állapítja meg, hogy a lakóingatlanok kezelése egyre inkább befektetési logika szerint történik az Európai Unióban. Az elemzés szerint a 2008-as válság után új szakasz kezdődik, mert a lakásárak akkor is emelkednek, amikor a háztartások jelzáloghitel-állománya stagnál vagy csökken, ami a hitelvezérelt modellről a vagyonvezérelt működésre utal.

A tanulmány három egymást követő tőkepiaciasodási hullámot különít el. Az elsőben magántőke- és fedezeti alapok vásárolnak fel korábban közösségi vagy szabályozott bérlakásokat, a másodikban a nyugdíjalapok és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok erősödnek meg, a harmadik pedig már új szegmensekre, köztük a diáklakhatásra is kiterjeszti ezt a logikát.

A kutatás négy spekulációs típust azonosít, köztük a meglévő lakásállomány felvásárlását új építések helyett, az öt éven belüli továbbértékesítésre épülő stratégiákat, az értéknövekedés-központú hozamvárakozást és a bérlői jogokat gyengítő gyakorlatokat. Ide tartoznak a kényszerkilakoltatások, a bérlő hibáján kívüli szerződésbontások, a szándékos elhanyagolás és a felújításokra hivatkozó kiszorítás is.

A módszertan pénzügyi adatokra, éves jelentésekre, valamint iparági statisztikákra, továbbá 24 ország 62 lakáspiaci szakértőjének válaszaira épül. A szakpolitikai áttekintés az Európai Bizottság 2025-ös megfizethető lakhatási tervét is vizsgálja, de az elemzés szerint a jelenlegi uniós megközelítés nem elég ambiciózus a strukturális okok kezelésére.

Piaci hatások és szabályozási kockázatok

Az elemzés szerint a lakáspiacra két fő csatornán érkezik tőke, a jelzáloghitelezésen és az intézményi befektetők közvetlen piaci forrásbevonásán keresztül. Az Európai Unióban 2024-ben a fennálló jelzáloghitel-állomány a magánszemélyeknek nyújtott összes hitel 76,5 százalékát teszi ki, miközben 2015 után több országban úgy nőnek jelentősen az ingatlanárak, hogy a jelzáloghitel-állomány közben stagnál vagy csökken.

A jelentés szerint az Európai Unió az elmúlt két évtizedben a lakóingatlanokba fektető intézményi tőke egyik legfontosabb központjává válik. Az EU-ban jegyzett lakóingatlan-alapok tárgyi eszközeinek értéke 2004 és 2024 között 4,8 milliárd euróról 198,7 milliárd euróra emelkedik, miközben az eszközértékek növekedése jóval gyorsabb a bérleti bevételekénél, ami az értéknövekedésre épülő, spekulatív modell erősödésére utal.

Az intézményi befektetők jelenléte országonként erősen egyenetlen, és főként ott erős, ahol nagy, koncentrált lakásportfóliók privatizáció, válságkezelés vagy speciális eszközosztályok révén elérhetővé válnak. A német, svéd, spanyol, ír és görög példák mellett az elemzés azt is kiemeli, hogy a dániai, berlini és barcelonai esetek alapján a kormányok képesek beavatkozni, de az uniós és globális tőkepiacok integráltsága miatt a tőke gyorsan átcsoportosítható a szabályozási különbségek mentén.

A tanulmány szerint a megfizethetőség javításához nem elegendő az új építések ösztönzése. A javaslatok között szerepel a hitelirányítás újbóli bevezetése, az átláthatóság erősítése, a határokon átnyúló adóelkerülési struktúrák visszaszorítása, a lakbérszabályozás és a bérlővédelem szigorítása, valamint a szociális és nonprofit lakhatási szektor bővítése.

Korábbi cikkünkben a magyar kormány által előkészített adó- és szabályozási lépésekről írtunk, amelyek a bizalmi vagyonkezelő alapítványok adóelkerülési gyakorlatának visszaszorítását, valamint a nagyvállalatok és szennyező cégek szigorúbb adóztatását célozzák. Kiemeltük, hogy a hiány mérséklése és a bevételi oldal erősítése a 3%-os GDP-arányos deficitcél felé terelheti a költségvetést, ami tőkepiaci és befektetői szempontból is érdemi hatásokkal járhat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?