MNV ingatlanvásárlási programja 757 milliárd forint közelébe nőtt
Az állami ingatlanvásárlási program három nagy budapesti fejlesztésen keresztül csaknem 757 milliárd forintos, áfával növelt kötelezettséget ér el. A szerződésmódosítások, az emelkedő vételárak és a választások előtti ütemezés több ügyletnél is felveti a gazdasági racionalitás kérdését.
Kiemelések
- Az MNV ingatlanvásárlási programjának volumene 757 milliárd forint közelébe nőtt, jelentősen növelve az állam költségvetési kitettségét.
- A nagy értékű tranzakciók jellemzője a csúszó határidő, emelkedő vételár és az eladóknak kedvező fizetési struktúra, ami piaci vitákat vált ki.
- Az állami ingatlanvásárlások befolyásolják a budapesti irodapiac árazását és rombolják az állami beszerzések átláthatóságának megítélését.
Jogi háttér és állami piaci hatás
Portfolio szerint a tranzakciók hivatalos célja az volt, hogy állami cégek és minisztériumok költözzenek az épületekbe, ugyanakkor az ügyletek piaci logikája és gazdasági racionalitása kezdettől fogva vitatott. A három nagy beruházásban visszatérő elem a csúszó határidő, az emelkedő vételár és az eladóknak kedvező fizetési struktúra.
A jogi háttérben is jól körülhatárolható szereplői kör jelenik meg. Amíg a Külügyminisztérium volt a vevő, a kormánypárti kötődésű Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda vitte az ügyleteket, majd az MNV belépésével Pete Judit és Takács Éva vették át a szerződések ellenjegyzését.
A cikk szerint ők ahhoz az állami megbízásokban jártas jogászi csapathoz tartoznak, amelynek korábban meghatározó tagja volt Nagy Szilárd, az MNV-t is felügyelő Nagy Márton exminiszter testvére. Az ilyen volumenű állami ingatlanvásárlások a költségvetési kitettség mellett a budapesti irodapiac árazására és az állami beszerzések átláthatóságának megítélésére is hatással vannak.
Korábban írtunk a Gondosóra-program beszerzései körüli túlárazási és átláthatósági gyanúkról, miután hatósági vizsgálatok és eljárások is körvonalazódtak a több mint 110 milliárd forintos keretű projektnél. Cikkünkben bemutattuk, hogy a finanszírozás terhe a helyreállítási alap helyett végső soron a hazai költségvetésre kerülhet, miközben a beszállítói lánc és a szerződéses struktúrák is a közpénzköltés ellenőrizhetőségének kérdéseit vetették fel.
Legfrissebb Real Estate hírek
- Forex
- Crypto