Budapest az uniós költségvetési alku előtt egyeztet António Costával

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
EU költségvetési alku Budapesten

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Aleksandra Chaikina

02.09.2026

Budapest az uniós költségvetési alku előtt egyeztet António Costával — Uniós alku Budapest előtt

Az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetéséről zajló alku érzékeny szakaszába érkezik, miközben António Costa szerdán Budapesten tárgyal Magyar Péter miniszterelnökkel. A megbeszélés tétje Magyarország számára különösen a kohéziós és agrárforrások megőrzése, valamint az új forráselosztási szerkezet hazai hatásainak mérséklése.

Kiemelések

António Costa, az Európai Tanács elnöke Budapestet is érintő körútján egyeztet az EU 2028–2034-es költségvetési kompromisszum lehetőségeiről, miközben Dublinban gyorsítani próbálják az MFF-tárgyalásokat.
Az Európai Bizottság közel 2000 milliárd eurós keretre és jelentős szerkezeti átalakításokra tett javaslatot, míg Magyarország kiemelten védi a kohéziós és agrárforrásokat a költségvetési vitában.
A Tisza-kormány teljesítette a 10 milliárd eurónyi helyreállítási forrás feltételeit, 1284 milliárd forint vagyon került vissza állami ellenőrzés alá és minimum 700 MW új szélerőművi kapacitás csatlakozik a hálózathoz.

Költségvetési egyeztetés Budapest fókuszában

Amint arról a Portfolio.hu beszámol, António Costa, az Európai Tanács elnöke többhetes tagállami körút részeként keresi fel Budapestet, hogy felmérje, hol körvonalazódhat az Európai Unió következő, 2028–2034-es többéves pénzügyi keretéhez elfogadható kompromisszum. A program szerint Costa még a nap folyamán Luxembourgban és Zágrábban is egyeztet, majd Budapesten zárja a napot, csütörtökön pedig Bukarest, Szófia és Athén következik.

A látogatás időzítése egybeesik azzal, hogy a hét második felében Dublinban informális találkozót tartanak a tagállamok európai ügyekért felelős miniszterei az Európai Parlament jelentéstevőinek részvételével. A soros ír elnökség ezzel gyorsítani akarja az MFF-ről folyó tárgyalásokat, hogy az uniós vezetők még az év végéig politikai megállapodásra juthassanak.

A vita több irányból feszíti a tárgyalásokat. Az Európai Bizottság közel 2000 milliárd eurós keretet és a programstruktúra jelentős átalakítását javasolja, nagyobb szerepet adva a tagállami reform- és beruházási terveknek, miközben az Európai Parlament 10 százalékos, de nem egyenletes költségvetési emeléssel őrizné meg az agrárpolitika és a felzárkóztatási források súlyát. A Tanácsban ezzel szemben a nettó befizető, úgynevezett fukar államok csökkentéseket sürgetnek, míg a Magyarország által is aláírt, 17 résztvevős kohézió barátai nyilatkozat a korábbi prioritások fenntartását támogatja.

Magyar érdekek és kormányzati lépések

A magyar álláspont szempontjából lényeges, hogy a Ciprus vezette előző soros elnökség még júniusban egy 2 százalékos csökkentésről szóló tárgyalási keretet tett le az asztalra, és az informális ülésen is egy ebből kiinduló tervezet várható. Kedden Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke szintén Budapesten járt, ahol szó lehetett azokról a feltételekről is, amelyek mellett az Európai Parlamentben összeállhat a hétéves költségvetés elfogadásához szükséges többség.

A kormány számára különösen fontos a kohéziós és agrárforrások megőrzése, valamint annak elkerülése, hogy az új költségvetési szerkezet Magyarország számára kedvezőtlenebb feltételeket hozzon. A versenyképességi politikák erősítése ugyanis papírforma szerint inkább a fejlettebb gazdaságú tagállamoknak kedvezhet.

Eközben a Tisza-kormány más területeken is folytatja az átalakításokat. Hétfőn bejelentették, hogy a 10 milliárd eurónyi helyreállítási forráshoz szükséges mérföldköveket 100 százalékban teljesítették, kedden pedig lezárult 16, felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítvány felszámolása, amellyel a kabinet közlése szerint legalább 1284 milliárd forint könyv szerinti értékű vagyon kerül vissza közvetlen állami ellenőrzés alá.

Kármán András pénzügyminiszter Balázs Zoltánt nevezi ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő élére, a kormány módosítja a minisztériumok közötti feladatmegosztást, és tovább vizsgálja a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának megszüntetését. Kedden azt is bejelentik, hogy több mint 700 megawatt új szélerőművi kapacitás hálózati csatlakozása előtt nyitják meg az utat, 2027 és 2030 között pedig legalább 4000 megawattnyi kapacitás pályáztatását tervezik, miközben rendőrségi házkutatások és Eximbankhoz kapcsolódó nyomozás is zajlik egyes ügyekben.

Korábbi cikkünkben a magyar kormány uniós (RRF) forrásokhoz való hozzáférését célzó, augusztus 31-i határidőhöz kötött intézkedéseit vettük sorra. Bemutattuk a 16, felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítvány felszámolását, amellyel 1284 milliárd forintnyi vagyon kerülhet vissza közvetlen állami felügyelet alá, valamint a vagyonvédelemhez és korrupcióellenes ügykezeléshez kapcsolt intézményi átalakításokat, amelyek a mintegy 10 milliárd eurónyi forrás megnyitásához kapcsolódnak.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?