Magyarország kukoricaimportra szorul az aszály és a terméshozamok visszaesése miatt

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyarország kukoricaimportra szorul

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Anastasiia Chabaniuk

02.09.2026

Magyarország kukoricaimportra szorul az aszály és a terméshozamok visszaesése miatt — Hazánk kukoricaimportra szorul

Az idei európai aszály élesen rontja a kukoricatermelési kilátásokat Közép-Európában, miközben Magyarország korábbi exportőrből importra szoruló piaccá válik. A terméscsökkenés mögött a tartós hőség, a talajnedvesség hiánya és a vízszűkösség áll, ami már a mezőgazdasági jövedelmeket és az élelmiszer-biztonságot is érinti.

Kiemelések

Az Európai Bizottság szerint az EU 2023-as kukoricatermése 50,1 millió tonna, ami húszéves mélypont és az előző három év átlagának ötödével alacsonyabb.
Magyarországnak idén kukoricát kell importálnia, miközben Románia exportálható mennyisége 7 millió tonnáról 2,2–4,7 millió tonnára csökkent az aszály miatt.
A Bizottság előrejelzése alapján Kelet-Európában 2035-re a kukoricahozamok ingadozása eléri a 18,7 százalékot, az EU importja pedig 2026/2027-ben 8-9 százalékkal nőhet.

Kukoricatermés és éghajlati nyomás Közép-Európában

Mint arról a Portfolio a Reuters-re hivatkozva beszámolt, az Európai Bizottság augusztus végi becslése szerint az EU idei kukoricatermése 50,1 millió tonna lesz, ami közel húszéves mélypontot jelent, és mintegy ötödével marad el az elmúlt három év átlagától.

A magyar kormány közlése szerint Magyarország idén behozatalra szorul, noha korábban rendszeresen exportált kukoricát. Romániában a várható termés megközelíti a 8 millió tonnát, ami ugyan elkerüli az aszály legsúlyosabb hatásait, de így is a 2018-2019-es szint felére esik vissza, miközben az exportálható mennyiség a korábbi 7 millió tonnáról 2,2-4,7 millió tonnára csökken.

Az OECD adatai szerint Közép-Európát különösen erősen sújtja a hőség, a talajnedvesség hiánya és a vízhiány. Magyarországon az elmúlt évtizedben a júniusi és júliusi csúcshőmérséklet 3,1 Celsius-fokkal, Romániában 3 fokkal haladja meg az 1961-1990 közötti átlagot, miközben mindkét ország az EU- és OECD-átlagnál kedvezőtlenebb képet mutat a talajnedvességi anomáliák terén.

Piaci és agrárhatások a térségben

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint sok gazdálkodó teljesen felhagy a termeléssel, mások pedig másodállást vállalnak, mert a családi gazdaságok már nem képesek eltartani őket. A szakember paradigmaváltást sürget, és úgy látja, Magyarország a félsivatagi éghajlat felé tart.

Ezt jelzi a Duna rekordalacsony vízállása is, amely a múlt hónapban Magyarországon és Romániában egyaránt atomerőművek leállítására kényszerített. Az Európai Bizottság decemberben közzétett tízéves mezőgazdasági piaci előrejelzése szerint 2035-re Kelet-Európában a kukoricahozamok ingadozása eléri a 18,7 százalékot, ami a vizsgált globális régiók között a legmagasabb érték.

Gabriel Antonio, az Expana piaci elemzője szerint ha a száraz nyarak tartóssá válnak, az EU kukoricaimportja a 2026/2027-es szezonban 8-9 százalékkal növekedhet. A román termelők egy része már alkalmazkodik, őszi vetésű növényekre vagy napraforgóra vált, illetve öntözésfejlesztésekbe fektet, bár ezeknek a beruházásoknak is vannak korlátai.

Korábbi cikkünkben a kormány agrárigazgatást is érintő hatáskör-átrendezéséről írtunk: egy új rendelet alapján bővültek az agrárminiszter feladatai, többek között a fogyasztóvédelem és az uniós KAP-hoz kapcsolódó jogkörök terén. Az anyag azt is kiemelte, hogy a változások az agrár- és élelmiszerpiaci felügyelet további centralizációját jelzik.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?