NAV új elnöke szakmai alapú működést és gyorsabb ügykezelést ígér

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
NAV új elnök ígéretei

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Olga Shendetskaya

07.09.2026

NAV új elnöke szakmai alapú működést és gyorsabb ügykezelést ígér — Új NAV-elnök ígéretei

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal élére érkező Sádt Mónika a közbizalom helyreállítását, a jogkövető adózók támogatását és a jogsértésekkel szembeni következetes fellépést tekinti fő feladatának. A szeptember 15-től hivatalba lépő vezető szerint a hosszú ideje húzódó, befolyásolás gyanúját felvető ügyeket is át kell tekinteni, miközben a NAV-nak az új vagyonadó és az NVVH-val való együttműködés operatív terheit is kezelnie kell.

Kiemelések

Sádt Mónika, a NAV új elnöke, szakmai alapú működést, belső elemzéseket és gyorsabb ügykezelést ígér a hivatal hatékonyságának növelésére.
A 2026-os költségvetésben tervezett 300 milliárd forintos egyenlegjavító intézkedés növeli a NAV terhelését, miközben a lebontás részletei egyelőre nem ismertek.
A 2027-től tervezett vagyonadó 300-600 milliárd forintos többletbevételi várakozásaival kapcsolatban Sádtné korainak tartja a végleges megítélést, adatforrások és NAV–Pénzügyminisztérium együttműködés prioritást élvez.

Vezetői prioritások és szervezeti átalakítás

Mint azt a Portfolio interjúja ismertette, Sádt Mónika szerint a NAV működésében a kiszámíthatóság, a szakmai hitelesség és a folyamatokra épülő döntéshozatal adhat alapot ahhoz, hogy egyszerre legyen könnyebb a jogkövető adózók számára a megfelelés, és egyértelműbb a jogsértők szankcionálása. A leendő elnök úgy látja, a versenyszférában szerzett több mint két évtizedes tapasztalata, különösen a komplex adózási és digitalizációs folyamatok kezelése, közvetlenül hasznosítható a hivatal irányításában.

Sádt Mónika szerint a közbizalom meggyengülését azok az elmúlt években nyilvánosságra került ügyek táplálták, amelyekben felmerült a befolyásolás vagy az egyenlő bánásmód sérelmének gyanúja. Azt mondta, a jövőben nem fordulhat elő indokolatlan időhúzás vagy olyan helyzet, amely árnyékot vet a döntések szakmaiságára; ha mégis ilyen gyanú merül fel, azt azonnal ki kell vizsgálni, és személyhez köthető felelősség esetén meg kell tenni a szükséges lépéseket.

A leendő NAV-elnök azt is jelezte, hogy a hivatalon belüli belső elemzésre és adatalapú szűrésekre támaszkodna a jelentős ügyek azonosításában. Ilyen ügy lehet az, amely indokolatlanul hosszú ideje folyamatban van, vagy ahol egy kockázatosnak minősített területen a vizsgálat eredménytelenül zárult le. Hozzátette, a szervezet hatalmas mérete miatt a múltbeli ügyek áttekintését és a napi működés biztosítását egyensúlyban kell tartani.

Új feladatok, költségvetési nyomás és adópolitikai kihívások

Sádt Mónika szerint kiemelt feladat lesz az együttműködés az NVVH-val, mivel a közvagyon védelme mindkét intézmény törvényben rögzített felelőssége. Úgy fogalmazott, az adatátadás és az információcsere nem informális alapon működik majd, hanem világos jogszabályi és informatikai keretek között, amihez a kezdeti időszakban plusz erőforrásokat is allokálni kell.

A NAV előtt álló terhelést növelheti a 2026-os költségvetésben kilátásba helyezett, 300 milliárd forintos egyenlegjavító intézkedés is, amely a kiemelt állami intézményektől többletbefizetést vár el. A leendő elnök ugyanakkor azt mondta, a tárcaszintű lebontás még nem ismert, és inkább abból indul ki, hogy a kormányzat részéről megvan az elkötelezettség egy hatékony és korszerű NAV megerősítésére.

A tervezett vagyonadó szintén jelentős operatív és szakmai kihívást jelenthet a hivatal számára, különösen akkor, ha 2027 januárjától lép életbe. Sádt Mónika szerint a részletes szabályok hiányában korai lenne a 300-600 milliárd forintos többletbevételi várakozásokat megítélni, de a NAV-nál már most is rendelkezésre állhatnak olyan adatforrások, köztük nemzetközi adatcserékből származó információk, amelyekre az új adónem végrehajtása épülhet.

Az interjú alapján a leendő elnök támogatja, hogy a vagyonosabb rétegek nagyobb részt vállaljanak a közteherviselésből, ugyanakkor a végrehajthatóságot döntően a majdani törvénytervezet részletei határozzák meg. A NAV és a Pénzügyminisztérium közötti adat- és számítási együttműködést ebben a folyamatban prioritásnak nevezte.

Korábbi cikkünkben az uniós források felszabadításának menetrendjét és feltételeit vettük át, kiemelve a 6,4 milliárd eurós csomagot, amelyből 4,2 milliárd euró a kondicionalitási eljáráshoz, 2,2 milliárd euró pedig az akadémiai szabadsághoz kapcsolódik. Bemutattuk, hogy a feloldás jogi és költségvetési lépésekhez kötött, és a változások az egyetemek finanszírozására, valamint az Erasmus+ és a Horizont Európa hozzáférésre is hatással lehetnek.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?