Yulia Slavina

A KSH adatai szerint tízezrek eshetnek el a 120 ezer forintos rokkantsági minimumtól

A KSH adatai szerint tízezrek eshetnek el a 120 ezer forintos rokkantsági minimumtól
Tízezrek eshetnek el minimumtól

A 2027 januárjától tervezett nyugdíjminimum-emelés feltételei jelentős különbséget hagynak a rokkantsági ellátásban részesülők egyes csoportjai között. A friss korcsoportos adatok azt mutatják, hogy a 65 év alatti érintettek nagy többsége a jelenlegi szabályok mellett nem jut el automatikusan a 120 ezer forintos szintre.

Kiemelések

  • A kormány 2027 januárjától 120 ezer forintra emeli az öregségi nyugdíjminimumot a jelenlegi 28 500 forintról.
  • A 65 év alatti rokkantsági ellátottak csak 10 százalékos emelést kapnak, míg a 65 felettiek garantáltan jogosultak a 120 ezer forintos minimumra.
  • KSH adatok szerint több tízezer 65 év alatti rokkantsági ellátott esik el az intézkedés teljes hatásától, főként demográfiai okok miatt.

A jogosultsági feltételek és az érintettek köre

Mint arról a Portfolio.hu beszámolt, a kormány augusztus végén jelentette be, hogy 2027 januárjától a jelenlegi 28 500 forintról 120 ezer forintra emeli az öregségi nyugdíjminimumot. A későbbi vita nyomán szeptember elején olyan kompromisszum született, amely szerint a rokkantsági ellátásban részesülők közül csak a 65 éves nyugdíjkorhatárt betöltöttek kapják meg garantáltan a 120 ezer forintos minimumot, míg a fiatalabbak általános 10 százalékos emelésre számíthatnak.

A KSH korcsoportos statisztikái alapján 2026 elején több mint 92 ezer megváltozott munkaképességű ember kapott havi 100 ezer forint alatti ellátást. Közülük több mint 82 ezren 65 év alattiak voltak. További 22 ezren részesülnek havi 100 és 120 ezer forint közötti juttatásban, és ebben a körben is a 65 évnél fiatalabbak vannak többségben, több mint 16 ezer fővel.

Szociális és rendszerbeli hatások

A jelenlegi szabályok alapján ezekre a 65 év alatti csoportokra nem vonatkozik majd automatikusan a 120 ezer forintos minimum. Bár azok, akik legalább 109 ezer forintos ellátást kapnak, a 10 százalékos emeléssel átléphetik ezt a küszöböt, az adatok összességében azt jelzik, hogy sok tízezer rokkantsági ellátott kimarad a legérzékenyebb felzárkóztatási intézkedésből.

Farkas András nyugdíjszakértő szerint ennek egyik fő oka demográfiai jellegű. A rokkantsági ellátottak többsége a 65. életév betöltésekor rendes öregségi nyugdíjat kér, mert az az esetek döntő többségében anyagilag kedvezőbb számukra. Emiatt a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerében eleve kevés az olyan idősebb ember, akire az új, megemelt minimum közvetlenül kiterjedhet.

Korábbi cikkünk a magyar gazdaság előtt álló demográfiai és termelékenységi kényszereket járta körül, kiemelve, hogy a következő 15 évben jelentősen csökkenhet a munkaképes korú népesség. A megszólaló szakértők szerint a felzárkózáshoz növekedési modellváltásra, beruházási fordulatra, valamint az innováció és a humán tőke erősítésére lesz szükség, különben tartósan romolhat a versenyképesség.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.