Magyarországnak növekedési modellt kell váltania a felzárkózás fenntartásához

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Növekedési modellváltás Magyarországon

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Artem Shendetskii

11.09.2026

Magyarországnak növekedési modellt kell váltania a felzárkózás fenntartásához — Új növekedési modell kell

A magyar gazdaság jelenlegi szerkezetével már nehezen tud feljebb lépni a fejlettségi rangsorban, miközben a demográfiai és termelékenységi korlátok egyre erősebben szűkítik a növekedési lehetőségeket. A megszólaló szakértők szerint a következő években a beruházási fordulat, az innováció és a humán tőke erősítése válik meghatározóvá Magyarország versenyképessége szempontjából.

Kiemelések

Magyarországon a következő 15 évben több mint félmillió fővel csökken a munkaképes korú népesség, így a termelékenységnövelés mesterséges intelligenciával válik kulcssá.
A beruházások öt éve folyamatosan csökkennek, miközben a világgazdaság új beruházási ciklusba lépett, ezért gyors beruházási fordulat szükséges a felzárkózáshoz.
Az IMD tanulmánya szerint Magyarország egy év alatt három helyet rontott a versenyképességi rangsorban, a hazai kkv-k termelékenysége továbbra is elmarad a nagyvállalatokétól.

Demográfia, beruházások és termelékenységi kényszer

Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, Virág Barnabás, az MNB-elnök főtanácsadója szerint Magyarországnak növekedési modellt kell váltania, mert a jelenlegi pálya mellett előrelépni már alig tud, lecsúszni viszont igen. A szakember úgy látja, hogy a világgazdasági növekedés a 2010-es évek mintegy 3,7%-os üteméről évi körülbelül 3%-ra lassul, miközben a magyar gazdaság a régió leglassabbjai közé tartozhat.

A következő 15 évben Magyarországon várhatóan több mint félmillió fővel csökken a munkaképes korú népesség, ezért a költség- és bérelőnyre épülő verseny egyre kevésbé jelent fenntartható támaszt. Virág Barnabás szerint emiatt a termelékenység növelése kerül előtérbe, ebben pedig a mesterséges intelligencia a tőke és a munka hatékonyabb felhasználásával kínál lehetőséget, ha alkalmazása alapkészséggé válik és megfelelő képzettséggel párosul.

A főtanácsadó arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a beruházások öt éve csökkennek, miközben a világban új beruházási ciklus indul, egyelőre a magyar gazdaság érdemi bekapcsolódása nélkül. Szerinte ezért gyors beruházási fordulatra, az értékteremtő képesség javítására és az együttműködésekre építő erőforrások jobb kihasználására van szükség.

Versenyképességi lemaradás és hazai vállalati korlátok

Csath Magdolna egyetemi tanár előadásában azt hangsúlyozta, hogy a nemzetgazdasági és a vállalati versenyképesség nem azonos kategória, és akár egymással is ellentmondásba kerülhet. Kiemelte, hogy egyes intellektuális beruházások jelenleg még költségként és GDP-t csökkentő tényezőként jelennek meg, hosszabb távon ugyanakkor a fejlettséget támogatják.

Az IMD idei tanulmánya alapján a világ tíz legversenyképesebb országa között csak négy EU-tagállam található, miközben Magyarország egy év alatt három helyet rontott, Lengyelország pedig tizenegy helyet javított. Csath szerint Magyarország a fizikai infrastruktúrában kedvezőbben áll, a humán területeken viszont gyengébben teljesít, pedig az innovációs pozíció és a versenyképesség, valamint a startup- és scaleup-jelenlét között is erős az összefüggés.

A szakértők szerint a hazai gazdaságban az elmúlt években a legtöbb ágazatban csökkent a saját hozzáadott érték aránya, és nem jellemző a folyamatos innováció. A 25-34 évesek körében a felsőfokú végzettségűek aránya alacsony nemzetközi összevetésben, a 20-29 évesek között pedig a természettudományos, műszaki és számítástechnikai diplomák aránya Szlovákia után Magyarországon a legalacsonyabb.

A Baksay Gergely pénzügyminisztériumi főosztályvezető által moderált panelben Farkas Gábor, a PwC cégtársa az Egyensúly Intézet kutatására hivatkozva azt emelte ki, hogy a válaszadó kkv-k 69%-a nem akar nagyvállalati beszállítóvá válni. Szerinte ez részben magyarázza, hogy egy átlagos kkv termelékenysége csak harmada egy átlagos nagyvállalaténak, miközben a támogatott hitelprogramok önmagukban nem emelték érdemben a versenyképességet és a termelékenységet.

Virág Barnabás úgy látja, hogy a külföldi működőtőke beáramlása hasznos, de az erre épített felzárkózási stratégiával szakítani kell, mert az nem vezet teljes felzárkózáshoz. A panel résztvevői szerint ehhez nagyobb vállalkozókészségre, strukturált gondolkodásra, valamint több közepes és nagy hazai vállalatra van szükség, miközben Csath Magdolna arra figyelmeztetett, hogy a beszállítói státuszok magas aránya növeli a magyar gazdaság függőségét és sérülékenységét.

Korábban beszámoltunk arról, hogy az egri 64. Közgazdász-vándorgyűlésen a magyar gazdaság tartósan gyenge növekedési pályáját, a romló termelékenységet és a versenyképességi kockázatokat emelték ki. Az előadók a költségvetési szerkezet újragondolását, a humán tőkébe és a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekbe irányuló nagyobb fókuszt, valamint az iparfejlesztési modell korlátait is a következő évek kulcskérdései közé sorolták.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?