Magyarország szigorítja a biztosítási szabályozást, könnyítésekkel a kisebb szereplőknek

Magyarország szigorítja a biztosítási szabályozást, könnyítésekkel a kisebb szereplőknek
Biztosítási szabályok szigorodnak

A kormány átfogó biztosítási szabályozási csomagot készít elő, amely egyszerre hoz könnyítéseket a kis méretű és nem összetett biztosítóknak, valamint szigorúbb felügyeleti és irányítási előírásokat a szektorban. A tervezet az ügyfél-tájékoztatást, a likviditási és fenntarthatósági kockázatok kezelését, továbbá az MNB válságkezelési eszköztárát is bővíti, miközben egyes szabályok csak 2027. január 29-től alkalmazandók.

Kiemelések

  • Magyarország bevezeti a „kis méretű és nem összetett biztosító” kategóriát, amely jelentős adminisztratív és működési könnyítéseket biztosít a jogosult szereplőknek.
  • Számos szigorítás érinti az irányítási és belső kontrollrendszereket, új diverzitáspolitikával és pontosabb vezetői, ellenőrzési, illetve jelentéstételi követelményekkel, köztük 16, 18, illetve 5 hetes leadási határidőkkel.
  • Az MNB válságkezelési jogosítványai bővülnek: korlátozhatja az osztalékfizetést, bónuszokat, visszavásárlást, sőt, végső eszközként életbiztosítási visszavásárlás felfüggesztését is elrendelheti.

Új kategória és szigorúbb felügyeleti keretek

A Portfolio.hu beszámolója szerint a csomag egyik legfontosabb eleme a „kis méretű és nem összetett biztosító” kategória bevezetése. Az ebbe a körbe tartozó biztosítók és viszontbiztosítók, ha megfelelnek a törvényben rögzített méret-, kockázati, földrajzi kitettségi, díjbevételi és tőkemegfelelési feltételeknek, több adminisztratív és működési könnyítést kaphatnak.

A minősítés nem automatikus, az érintett szereplőknek be kell jelenteniük a Magyar Nemzeti Banknak, hogy megfelelnek a feltételeknek, az MNB pedig kifogást emelhet, illetve súlyos kockázati aggály esetén korlátozhatja a könnyítések alkalmazását. Egyes arányossági intézkedéseket olyan biztosítók is igénybe vehetnek, amelyek nem tartoznak ebbe a kategóriába, de ehhez előzetes felügyeleti jóváhagyás szükséges.

A javaslat közben szigorítja az irányítási és belső kontrollrendszerek szabályait is. Pontosabb előírások vonatkoznának az igazgatóság szakmai alkalmasságára, a vezetők jó hírnevére, a belső szabályzatok tartalmára, valamint a kockázatkezelési, aktuáriusi, megfelelési és belső ellenőrzési funkciók függetlenségére. Főszabály szerint ugyanaz a személy nem láthatna el több kulcsfontosságú feladatkört, bár a kisebb, nem összetett biztosítóknál bizonyos összevonások megengedettek lennének, ha az összeférhetetlenségeket kezelik.

Új követelményként a vezető testületek összetételében a sokszínűséget, ezen belül a nemek közötti egyensúlyt előmozdító politikát is alkalmazni kellene. A saját kockázat- és szavatolótőke-értékelésnek emellett nagyobb hangsúlyt kellene adnia a kamatkörnyezet, az infláció, a pénzügyi piacok, a világjárványok, a katasztrófák és az éghajlatváltozás hatásainak.

Piaci és ügyféloldali hatások

A tervezet az ügyfelek számára is érzékelhető változásokat hozhat az átláthatóságban, mert a fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló nyilvános jelentés két részre válna. Az egyik közérthetőbb formában a szerződőket és kedvezményezetteket célozná, a másik pedig a piaci szakértők részletesebb információigényét szolgálná.

A közzétett mérleg főszabály szerint könyvvizsgálat alá kerülne, de a kis méretű és nem összetett, valamint a zárt biztosítók és viszontbiztosítók mentesülhetnek ez alól. Pontosabbá válnának a felügyeleti jelentéstételi határidők is, az éves információkat a pénzügyi év végétől számított 16 héten, a rendszeres felügyeleti jelentést 18 héten, a negyedéves adatokat pedig öt héten belül kellene benyújtani.

Jelentősen bővülnek az MNB válságkezelési eszközei is. Romló pénzügyi helyzet esetén a felügyelet előírhatja a megelőző helyreállítási terv aktualizálását és alkalmazását, továbbá korlátozhatja a változó javadalmazást, a bónuszokat, az osztalékfizetést vagy egyes szavatolótőke-elemek kifizetését. Súlyos likviditási kockázat esetén ideiglenesen felfüggesztheti vagy korlátozhatja az osztalékfizetést, a részvény-visszavásárlást, a bónuszokat, rendkívüli körülmények között pedig végső eszközként az életbiztosítási szerződések visszavásárlási jogának gyakorlását is.

A határon átnyúló biztosítási tevékenységek felügyelete szintén szigorodik, ha egy másik tagállami biztosító magyarországi tevékenysége jelentősnek minősül. Ilyen esetben erősebb információcsere, közös vizsgálat és az európai biztosításfelügyeleti hatóság bevonása is szükségessé válhat.

A csomag a biztosítási szabályokon túl más pénzügyi területeket is érint. Korszerűsödnek a magánnyugdíjpénztárak és a Pénztárak Garancia Alapjának közzétételi szabályai, a befektetési vállalkozásoknál pontosítják a szavatolótőkére és likvid eszközökre vonatkozó belső eljárásokat, valamint rögzítik, hogy a teljesítményjavadalmazás főszabály szerint nem haladhatja meg az alapjavadalmazás 100 százalékát. A törvény főszabály szerint a kihirdetését követő nyolcadik napon lépne hatályba, miközben egyes rendelkezések csak 2027. január 29-től alkalmazandók.

Korábbi cikkünkben a Magyar Bankszövetség kormány felé megfogalmazott elvárásait vettük át, különös tekintettel a kamatstop kivezetésének sürgetésére és az extraprofitadó, illetve bankadó terheinek kiszámítható csökkentésére. A bankszektor a támogatott hitelprogramoknál is átláthatóbb, hosszabb távú menetrendet, valamint több, energetikai korszerűsítést ösztönző megoldást szorgalmazott, miközben a végrehajtási és közjegyzői reformoknál hatékonyabb, ügyfélközpontúbb működést javasolt.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.