Parlamenti bizottság előtt erősödik a nyomás az MNB-ügyben

Traders Union
Minden hír
Szabályozó hatóságok
Parlamenti bizottság és MNB ügy

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Anastasiia Chabaniuk

05.11.2026

Parlamenti bizottság előtt erősödik a nyomás az MNB-ügyben — Fokozódik MNB-nyomás

Az Országgyűlés MNB működését vizsgáló bizottsága csütörtökön úgy tárgyalja a következő meghallgatásokat, hogy Matolcsy György ellen a gyanúsítás bővítése is felmerül. A testület eközben Varga Mihály jelenlegi jegybankelnök meghallgatásán azt is vizsgálja, milyen lépések történtek a korábbi alapítványi és befektetési gyakorlat feltárására, illetve a veszteségek mérséklésére.

Kiemelések

A parlamenti bizottság előtt elhangzott, hogy Matolcsy György gyanúsítottként őrizetben van, gyanúsítása bővítése várható, de hallgatás jogával él.
Varga Mihály szerint 2024-ben BDO-nál indult rendkívüli vizsgálat, aminek eredményeként visszavonják a 2021-es és 2022-es könyvvizsgálati jelentéseket, és 2025-től tilos az MNB-nek alapítványokat létrehozni.
Az új alapítványi vezetés 100 milliárd forint veszteséget oldott meg, ebből 80 milliárd forint fizetési kötelezettség szűnt meg négy svájci céggel szemben, míg további 400 milliárd forintos kötelezettséget sikerült elkerülni.

Bizottsági meghallgatás és jogi helyzet

A Portfolio helyszíni tudósítása szerint Matolcsy György védője arról tájékoztatta a parlamenti bizottságot, hogy a volt jegybankelnököt gyanúsítottként hallgatták ki, majd elrendelték letartóztatását, és a nyomozási bíró szóbeli indoklása alapján a gyanúsítás bővítése várható. Az ügyvéd közlése szerint Matolcsy a hallgatás jogával él, sem szóban, sem írásban nem kíván nyilatkozni, és kérdésekre sem válaszol.

A bizottság ülésén vita alakul ki arról, hogy szükséges és jogilag lehetséges-e a volt MNB-elnök meghallgatása. Elhangzik, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint a bizottsági meghallgatás nem veszélyezteti a nyomozást, ugyanakkor a gyanúsított részvétele nem kényszeríthető ki, ezért a testületnek a büntetésvégrehajtási intézetnél kell érdeklődnie a távmeghallgatás feltételeiről.

Több képviselő nyilvános személyes vagy távmeghallgatást támogatna, mások szerint ez érdemben már nem vinne előre az ügyet. A bizottság végül egyhangúlag támogatja azt a javaslatot, hogy az elnök keresse meg az érintett szerveket és Matolcsy ügyvédjét, majd a válaszok beérkezése után egy új ülésen döntsenek a lehetséges további lépésekről.

Varga Mihály az MNB vizsgálatairól és a veszteségkockázatról

Varga Mihály, az MNB jelenlegi elnöke a bizottság előtt azt mondja, hogy a pénzügyminiszter korábbi szerepkörében legfeljebb javaslatokat tehetett a jegybank működésével kapcsolatban, miközben az intézmény függetlensége korlátozta a kormány mozgásterét. Közlése szerint az általa kinevezett felügyelőbizottsági tagok 14 alkalommal jelezték a takarékos gazdálkodás szükségességét, és már 2023-ban kezdeményezték, hogy a felügyelőbizottság ellenőrizhesse az MNB alapítványait és cégeit is.

Az MNB elnöke arról is beszél, hogy 2024-ben rendkívüli vizsgálat indul a BDO-nál, amelynek nyomán később visszavonják a jegybank 2021-es és 2022-es könyvvizsgálati jelentéseit. Hozzáteszi, hogy jegybankelnökként kezdeményezik a jegybanktörvény módosítását is, amely megtiltja az MNB számára alapítványok létrehozását, illetve azt, hogy cégei befektetési tevékenységet végezzenek, ezt pedig az Országgyűlés 2025 tavaszán elfogadja.

Varga szerint az új alapítványi vezetés eddig több mint 100 milliárd forint veszteséget hárít el, ebből 80 milliárd forintnyi fizetési kötelezettség szűnik meg négy svájci céggel szemben. Azt is állítja, hogy az Optima tulajdonrészének átruházása esetén további, mintegy 400 milliárd forintos kötelezettség terhelte volna az MNB-t, amit sikerül elkerülni.

A bizottság előtt Varga hangsúlyozza azt is, hogy mintegy 30 ezer oldalnyi dokumentumot küldenek meg a testületnek, és szerinte ezekből világosan látszik, honnan indul az ügy feltárására irányuló kezdeményezés. Nyilatkozatát azzal zárja, hogy az MNB új vezetése továbbra is támogatja a korábbi ügyek feltárását, és a jövőben is a takarékos gazdálkodáshoz tartja magát.

Korábbi cikkünkben az MNB 3%-ról 2,5%-ra csökkentett inflációs céljának bejelentését és indokait vettük végig, kiemelve, hogy az új cél 2028-tól lépne érvénybe a monetáris politika horizontján. Áttekintettük azt is, hogy a mérsékeltebb cél a jegybank szerint csökkentheti a hitelköltségeket és a kockázati felárakat, javíthatja a finanszírozási feltételeket, valamint kedvezőbbé teheti Magyarország helyzetét a maastrichti árstabilitási kritérium teljesítésében.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?