Budapest rozsdaövezeteiben lakásépítési program készülhet elő

Budapest rozsdaövezeteiben lakásépítési program készülhet elő
Új lakások a rozsdaövezetben

A magyar építőipar válságos helyzetében a kormány rozsdaövezeti lakásfejlesztésekkel és közbeszerzési átalakításokkal számol a következő években. Vitézy Dávid szerint a program nem elszigetelt házépítésekről, hanem teljes új városrészek kialakításáról szólhat, miközben a megvalósítás legkorábban 2028-ban indulhat fel érdemben.

Kiemelések

  • A Wekerle Lakásépítési Program célja Budapesten és nagyobb megyeközpontokban rozsdaövezetek beépítése, akár több tízezer új lakás kialakításával, például Rákosrendezőn 10 ezer lakás építésével.
  • A minisztérium felülvizsgálja több, Mészáros-csoporthoz köthető beruházás és koncesszió szerződését, például az M6-os autópálya koncessziójától a kormány visszalép, túlárazottnak tartott munka miatt.
  • A 27 százalékos adóteher miatt az intézményi fejlesztők a lakásokat inkább értékesítik, mint bérbe adják, ami hátráltatja a bérlakásfejlesztéseket.

Lakásépítési program és beruházási tervek

A Portfolio.hu által ismertetett interjúban Vitézy Dávid arról beszél, hogy a Wekerle Lakásépítési Program célja a jelenleg funkció nélkül álló rozsdaövezetek beépítése, hogy azok több tízezer család számára biztosíthassanak otthont. A ciklus végéig biztosan várni kell ezekre az ingatlanokra, miközben a kijelölt területek között Rákosrendező, Rákospalota, a Kelenföldi pályaudvar térsége és a Diákváros tervezett helyszíne is szerepel.

Az elképzelés szerint a fejlesztések nem csupán Budapestre korlátozódnak, mert a nagyobb megyeközpontokban is megindulhatnak építkezések. Vitézy Dávid kiemelte, hogy az uniós forrásokat azokra a városrészekre kell összpontosítani, ahol a lakhatási válság a legerősebben jelentkezik, és példaként Rákosrendezőn akár 10 ezer lakás építésének lehetőségét említette.

Versenyhelyreállítás és ágazati hatások

Az interjúban a tárcavezető arról is beszél, hogy a minisztérium több, a Mészáros-csoporthoz köthető beruházás és koncesszió szerződésének felülvizsgálatán dolgozik, mert az állam és a köz érdekét kívánják érvényesíteni. Példaként az M6-os autópálya koncesszióját említette, amelyből a kormány kiszáll, és nem kéri a túlárazottnak tartott munkát.

Vitézy Dávid szerint a magyar építőiparban a tényleges piaci verseny helyreállítása a cél, mert korábban számos vállalat inkább alvállalkozóként kapcsolódott a kivételezett szereplőkhöz, semmint önállóan indult volna. Úgy látja, tisztességes közbeszerzések mellett az is megtörténhet, hogy egy politikailag nem preferált vagy akár külföldi cég nyújt jobb szolgáltatást olcsóbban.

A bérlakáspiac fenntarthatósága érdekében a lakástörvény módosítását is indokoltnak tartja. Értékelése szerint a 27 százalékos adóteher miatt az intézményi fejlesztőknek jelenleg jobban megéri az elkészült lakásokat azonnal eladni, mint bérbe adni, ami visszafogja a kollégiumi és bérlakásfejlesztéseket is.

Korábbi cikkünkben az intézményi bérlakás-szektor hazai hiányát és egy olyan javaslatot mutattunk be, amely a bérlői kauciók központosítására épülő Kaucióalappal, uniós forrásokkal és kötvényfinanszírozással teremtene fedezetet bérlakásépítésre. A számítások szerint így 2036-ig akár 24 ezer új bérlakás is létrejöhetne, miközben egy digitális rendszer átláthatóbbá tenné a bérbeadást, és az állami földbankra épülő pillér is bővítené a kínálatot.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.