A budapesti állami irodavásárlások megtérülési számítások nélkül kerültek napirendre

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Állami irodavásárlások Budapesten

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Olga Shendetskaya

08.10.2026

A budapesti állami irodavásárlások megtérülési számítások nélkül kerültek napirendre — Irodavásárlások számítás nélkül

Az előző kormány több százmilliárd forintos fővárosi irodavásárlásai ismét fókuszba kerülnek, miután az új kabinet augusztusban visszalépett a hét épületből álló Zugló Városközpont megvásárlásától. A fejlemény azért különösen érzékeny, mert a 324 milliárd forintos beruházásból több mint 300 milliárd forintot már a tavaszi választások előtt kifizettek.

Kiemelések

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nem készített konkrét megtérülési számítást a vitatott budapesti irodavásárlások előtt, derült ki közérdekű adatigénylésre adott válaszból.
A több százmilliárd forintos Dürer Irodaházak, Zugló Városközpont és Kopaszi-gát projektek előterjesztéseit minisztériumok nyújtották be nem nyilvános kormányhatározatok alapján, az esetleges megtérülési elemzések titkosítva maradtak.
A megtérülési számítások hiánya vagy titkossága költségvetési és vagyonkezelési kockázatot jelent az állam számára, különösen a visszalépett zuglói projekt részleges kifizetése után.

Az ügyletek előkészítésének hiányzó pénzügyi alapjai

Portfolio.hu beszámolója szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy friss közérdekű adatigénylésre adott válaszában azt közölte, hogy részéről nem készült konkrét megtérülési számítás a vitatott irodavásárlásokhoz.

A kérdés azután erősödik fel, hogy korábban felmerült, az állami hivatalok és vállalatok átköltöztetése a meglévő irodákból valóban megtakarítást hozott volna-e, vagy inkább többletterhet jelentett volna az államnak. Gulyás Gergely egy 2024-es Kormányinfón még azzal érvelt az üzlet mellett, hogy a négyzetméterárak kedvezőek, és a közpénzfelhasználás részleteinek nyilvánosságát ígérte.

Az MNV indoklása szerint azért sem vizsgálta a költözések pénzügyi hatásait, mert az új irodaházakba többek között a Magyar Postát és a MÁV-ot költöztették volna. Mivel ezek nem költségvetési szervek, hanem állami tulajdonú vállalatok, elhelyezésük biztosítása jogszabály szerint nem az MNV feladata.

A döntések kormányzati háttere és a nyilvánosság kérdése

Az irodanegyedek megvásárlásáról az előző kormány nem nyilvános határozatokban döntött. Az MNV tájékoztatása alapján a Dürer Irodaházak ügyében a Szijjártó Péter vezette minisztérium, míg a Zugló Városközpont és a Kopaszi-gát esetében a Nagy Márton vezette tárca nyújtotta be az előterjesztéseket.

Ez azt jelenti, hogy ha a több százmilliárd forintos tranzakciókhoz egyáltalán készültek megtérülési számítások, azokat nem a vagyonkezelő, hanem a korábbi minisztériumok állíthatták össze. Ezek a döntés-előkészítő anyagok azonban a titkosítás miatt jelenleg nem hozzáférhetők, és nyilvánosságra hozatalukról csak az új kormány dönthet.

A fejlemény a magyar állami ingatlanberuházások átláthatóságával kapcsolatban is új kérdéseket vet fel, különösen úgy, hogy a visszalépett zuglói projektből már jelentős összeget kifizettek. A megtérülési elemzések hiánya vagy titkossága így nemcsak politikai, hanem költségvetési és vagyonkezelési kockázatként is megjelenik.

Korábbi cikkünkben a 2026-os magyar költségvetési hiánycél megemeléséről írtunk, valamint arról, hogy a módosított pálya mellett az államadósság-ráta is emelkedhet. Bemutattuk azt is, hogy az uniós fiskális korlátok és a növekedési kockázatok miatt egyre fontosabbá válik a hiteles hiánycsökkentési terv és a költségvetési döntések átláthatósága.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?