Magyarország geotermikus fejlesztésekkel a távhőrendszerek 80 százalékát láthatná el

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Geotermikus fejlesztés távhőrendszerek

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Mira Kyivska

08.10.2026

Magyarország geotermikus fejlesztésekkel a távhőrendszerek 80 százalékát láthatná el — Geotermikus áttörés távhőben

Magyarország kedvező földtani adottságai ellenére a geotermikus energia továbbra is alacsony arányt képvisel a hazai hőtermelésben. A technológia különösen a távhőben kínálna nagy üzleti és ellátásbiztonsági lehetőséget, miközben évente jelentős mennyiségű földgáz kiváltását tenné lehetővé.

Kiemelések

A Portfolio Energy Investment Forum szerint megfelelő fejlesztésekkel Magyarország távhőrendszereinek 80 százaléka ellátható lenne geotermikus energiával.
A geotermikus energia aránya jelenleg csak 6 százalék, miközben körülbelül 250-500 millió m³ földgázt lehetne kiváltani a települési hőellátásban évente.
A geotermikus terjedést magas induló beruházási költségek, geológiai kockázatok és szabályozói bizonytalanságok korlátozzák, miközben ösztönzőkre és kiszámíthatóságra lenne szükség.

Geotermikus potenciál és beruházási korlátok

A Portfolio beszámolója szerint Molnár a Portfolio Energy Investment Forum konferenciáján arról beszél, hogy a Magyarországon működő távhőrendszerek mintegy 80 százaléka megfelelő fejlesztések mellett geotermikus energiával is ellátható lenne. A szakember szerint a hazai adottságok európai összevetésben is kedvezőek, mert a Kárpát-medencében a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, így a geotermikus gradiens is magasabb.

Előadásában kiemeli, hogy a geotermikus energia megújuló, időjárástól független és viszonylag kis helyigényű energiaforrás, amely közvetlenül hőenergia formájában áll rendelkezésre. Hangsúlyozza azt is, hogy a végső energiafelhasználás 50-60 százaléka fűtéshez és hűtéshez kapcsolódik, miközben Magyarországon a hőtermelésben még mindig közel 70 százalék a földgáz aránya, a geotermikus energia részesedése pedig csak mintegy 6 százalék.

A települési hőellátásban évente 250-500 millió köbméter földgázt lehetne kiváltani, az ipari hőellátásban pedig további 100-300 millió köbmétert. Molnár szerint ez egyszerre támogatná a zöld átállást és az importfüggőség, ezen belül az orosz energiafüggőség mérséklését.

A terjedést ugyanakkor fékezi, hogy a mélyebb geotermikus projektek induló tőkeigénye magas, a várható energiakihozatal pedig a kútfúrásig csak becsülhető. Mivel a hőenergia nagy távolságra nehezen szállítható, a fogyasztói oldalnak jellemzően a feltárás közelében kell lennie, ami tovább növeli a beruházási kockázatot és a hosszú távú szabályozási biztonság jelentőségét.

Hatás a hazai hőpiacra és iparra

Molnár a legnagyobb hazai lehetőséget továbbra is a hőtermelésben látja, nem pedig a nagy erőművi villamosenergia-termelés kiváltásában. Megfogalmazása szerint a geotermikus energia várhatóan nem helyettesíti a nagy kapacitású erőműveket, ugyanakkor a helyi alapellátásban, az ellátásbiztonság javításában és a moduláris áramtermelésben számottevő szerepet kaphat.

A technológia nemcsak a települési távfűtésben, hanem az épületfűtésben és az ipari hőellátásban is alkalmazható. A szakember növekedési lehetőséget lát a sekély geotermikus rendszerekben is, amelyek jobban skálázhatók, fűtésre és hűtésre egyaránt használhatók, valamint alacsonyabb geológiai kockázatot hordoznak, mint a mély geotermikus megoldások.

Példaként a debreceni Krones gyárat említi, ahol sekély szondás hőkinyerést alkalmaznak. A szélesebb körű elterjedés feltételei között a szabályozási akadályok csökkentését, a célzott ösztönzőket és a hosszú távú beruházói kiszámíthatóságot nevezi meg.

Korábbi cikkünkben a Portfolio Energy Investment Forum fő témáit vettük sorra, ahol a magyar energiaszektor döntéshozói a következő évek beruházási és szabályozási irányait, valamint az ellátásbiztonsági kihívásokat tárgyalták. Áttekintettük, hogy a napenergia után mely technológiák (többek között a geotermia és az energiatárolás) hozhatják a következő beruházási hullámot, és miért kulcskérdés a finanszírozási környezet és a hálózati alkalmazkodás.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?