Az EU energiaátállása vegyes eredményeket hoz, miközben csökken az orosz függőség

Traders Union
Minden hír
Geopolitika és kereskedelem
EU energiaátállás és orosz függőség

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Olga Shendetskaya

30.10.2026

Az EU energiaátállása vegyes eredményeket hoz, miközben csökken az orosz függőség — Vegyes eredmények az EU-ban

Az Európai Unió az orosz energiahordozóktól való leválásban jelentős előrelépést ér el, de a REPowerEU beruházási céljai több kulcsterületen elmaradnak a tervektől. Ez egyszerre javítja az ellátásbiztonságot és növeli annak kockázatát, hogy a közösség hosszabb távon nehezebben teljesíti a 2030-as és 2050-ös klímacélokat.

Kiemelések

Az REPowerEU 300 milliárd eurós keretéből 2026 áprilisáig csak 54,3 milliárd eurót, azaz 18%-ot különítettek el, jelentős végrehajtási elmaradással.
Az orosz gáz részesedése az EU importjában 45%-ról 12%-ra csökken 2025-re, miközben amerikai LNG és norvég vezetékes gáz veszi át a szerepét.
A megújulóenergia-részarány várhatóan 41%-ot ér el 2030-ra, ami elmarad a 42,5%-os céltól, és az energiahatékonysági cél sem teljesül intézkedések nélkül.

REPowerEU végrehajtása és az energiaimport átalakulása

A Portfolio.hu beszámolója szerint az Európai Számvevőszék szeptemberi jelentése úgy látja, hogy a 2022 májusában indított REPowerEU terv végrehajtása akadozik, miközben a program fő célja az orosz fosszilis energiahordozók uniós behozatalának megszüntetése és a tiszta energiára való átállás gyorsítása. A 300 milliárd eurós keretből a tagállamok 2026 áprilisáig csak 54,3 milliárd eurót különítettek el ténylegesen, ami nagyjából 18%-os felhasználást jelent.

A beruházások lassúsága ellenére az elsődleges geopolitikai cél teljesül: az orosz gáz aránya az EU importjában a háború előtti 45%-ról 12%-ra esik 2025-re, miközben a kieső mennyiséget amerikai LNG és norvég vezetékes gáz váltja ki. Az orosz szénimport teljesen megszűnik, a nyersolaj-behozatal pedig a korábbi 20-27%-ról 2% alá csökken, bár egyes tagállamok, köztük Magyarország, átmeneti mentességet élveznek.

A tisztaenergia-célok teljesítése ezzel szemben vegyes képet mutat. A napenergia esetében az EU jó úton halad a 2030-ra kitűzött 592 gigawattos cél felé, és a várakozások 630-670 gigawatt közötti kapacitással számolnak, miközben a szélenergia bővítése az engedélyezési és ellátási láncbeli akadályok miatt elmarad az 510 gigawattos célpályától. A hőszivattyúk telepítése a kezdeti fellendülés után lassul, a zöld hidrogén és a biometán területén pedig a magas költségek és a hiányos infrastruktúra miatt a 2030-as célok jelenleg távolinak tűnnek.

Klímacélok, elektrifikáció és versenyképességi nyomás

Az unió összességében több fontos klíma- és energiapolitikai mutatóban előrelépést ér el, de az energiahatékonyságban és az elektrifikációban továbbra is jelentős a lemaradás. Az üvegházhatású gázok kibocsátása 1990-hez képest már több mint 37-39%-kal csökken, és a frissített nemzeti tervek teljes végrehajtásával az EU 52-54%-os mérséklést közelíthet meg 2030-ra, vagyis az 55%-os cél még elérhető közelségben marad.

A megújuló energia aránya a teljes uniós energiafogyasztásban a 2010-es 12,5%-ról 26% fölé emelkedik, de a jelenlegi vállalások alapján az EU várhatóan 41%-ig jut el, ami kissé elmarad a kötelező 42,5%-os céltól. Az energiahatékonyság a leggyengébb pont marad, mivel a tagállami vállalások alapján a fogyasztás 794 millió tonna olajegyenértékre csökkenne a 763 Mtoe helyett, így további intézkedések nélkül a közösségi cél nem teljesül.

A villamosítás felgyorsítása szintén kulcskérdés az ipar és a fogyasztók számára. Az Európai Bizottság Tiszta Ipari Megállapodása és Elektrifikációs Akcióterve szerint a villamos energia részarányát a teljes végső energiafogyasztásban a jelenlegi 23-24%-ról 32%-ra kell emelni 2030-ig, miközben az elektrifikációs ráta az elmúlt öt évben 23% körül stagnál. Az EU ezért az áram és a fosszilis energiahordozók közötti árkülönbség csökkentésére törekszik, mert a magas európai energiaárak továbbra is rontják az ipari versenyképességet a U.S. és a kínai árszintekhez képest, még akkor is, ha a modellezések szerint a 2030-as zöld célok teljesítése 71 euró/MWh körüli stabilabb nagykereskedelmi áramárat hozhatna.

Korábban beszámoltunk a Mol első, Szarvason üzembe helyezett biometánüzeméről, amely évente 7 millió köbméter, a földgázhálózatba betáplálható biometánt állít elő. Cikkünk bemutatta, hogy a létesítmény mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok feldolgozásával termel ISCC-tanúsított biometánt, amely nemcsak a földgáz kiváltását, hanem a közlekedési felhasználást (bioCNG/bioLNG) is támogathatja. Ez jól illeszkedik ahhoz a szélesebb uniós törekvéshez, amely a fosszilis energiaimport kiváltását és az alternatív, tisztább energiaforrások gyorsabb elterjesztését célozza.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?