Az EU új szankciókat készít elő kínai vállalatok ellen az orosz kapcsolatok miatt

Traders Union
Minden hír
Részvények
EU szankciók kínai cégeknek

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Sholanke Dele

04.06.2026

Az EU új szankciókat készít elő kínai vállalatok ellen az orosz kapcsolatok miatt — EU szankciók Kína ellen

Az Európai Unió egy új, szűkebb szankciós csomagban több, Kínában bejegyzett vállalatot is célba vehet, mert brüsszeli megítélés szerint közvetve hozzájárulhatnak Oroszország ukrajnai háborús műveleteihez. A tervezet a június 15-i luxembourgi külügyminiszteri ülésen kerülhet döntési szakaszba, miközben az EU és Kína közötti kereskedelmi feszültség is erősödik.

Kiemelések

Az EU külügyi szolgálata négy kínai vállalat szankcionálását javasolja egy május 21-i előkészítő anyagban, a döntés június 15-én várható.
A szankciós csomag kínai, egyesült arab emírségekbeli, török és azerbajdzsáni cégeket céloz, amelyek az orosz árnyékflotta, hadsereg és energiaexport támogatásával vádolhatók.
Az EU további, szélesebb ágazati intézkedéseket tartalmazó, 21. orosz szankciós csomagján dolgozik, miközben az orosz olaj ársapka meghosszabbításáról vitáznak a tagállamok.

Szankciós tervezet és döntési menetrend

Amint arról a Portfolio beszámol a megszerzett dokumentumok alapján, az Európai Unió külügyi szolgálata négy kínai vállalat szankcionálását javasolja egy május 21-i keltezésű előkészítő anyagban. A dokumentum egy úgynevezett mini szankciós csomag része, amelyet két uniós tisztviselő szerint a külügyminiszterek június 15-i luxembourgi ülésén fogadhatnak el.

A javaslat szerint az érintett kínai cégek az orosz árnyékflotta működését segíthetik, vegyi anyagokat biztosíthatnak az orosz hadsereg számára, illetve olyan alkatrészeket szállíthatnak, amelyeket Moszkva támadó drónok gyártásához használ. A csomag a kínai vállalatokon túl öt, az Egyesült Arab Emírségekben, három, Törökországban és egy, Azerbajdzsánban működő vállalatot is érintene, mert Brüsszel szerint ezek az orosz tengeri szállítást és energiaértékesítést támogatják.

A tervezetben a Lukoil leányvállalatai, valamint több tucat magánszemély és további cég is szerepel, amelyeket az EU az orosz hadi gépezet támogatásával hoz összefüggésbe. Az érintett kínai vállalatok neve a rendelkezésre álló információk alapján egyelőre nem nyilvános.

Kereskedelmi feszültség és regionális következmények

A mostani lépés tovább növeli az EU és Kína közötti politikai és gazdasági feszültséget, miközben Ursula von der Leyen az uniós tagállamok támogatását keresi a kínai állami támogatásokkal segített importtal szembeni szigorúbb fellépéshez. Peking a múlt héten már jelezte, hogy határozott ellenintézkedéseket tesz, ha az EU újabb kereskedelmi korlátozásokat vezet be.

A kérdés a héten is napirenden marad, mert Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos Párizsban találkozik Li Cseng-kang kínai kereskedelmi megbízottal az OECD miniszteri találkozójának margóján. A kínai vállalatok elleni fellépés így nemcsak szankciós, hanem szélesebb kereskedelempolitikai üggyé is válik, ami egy mélyebb gazdasági konfliktus kockázatát hordozza.

Ezzel párhuzamosan az EU már dolgozik a 21. Oroszország elleni szankciós csomagon is, amely a nyár folyamán szélesebb ágazati intézkedéseket hozhat. A tagállamok vitájában kulcskérdés az orosz olajra vonatkozó árplafon sorsa, amely júliusban jár le, és amelynek változatlanul hagyása vagy meghosszabbítása közvetlenül befolyásolhatja Moszkva energiaexportból származó bevételeit.

Az északi és balti tagállamok eközben átfogóbb fellépést sürgetnek az orosz energetikai vállalatok, köztük a Lukoil, a Gazprom, a Novatek és a Rosneft ellen, valamint az orosz nukleáris iparral fennálló szerződések lezárását is felvetik. Ez Magyarország számára is érzékeny ügy, mert a Roszatomot érintő esetleges korlátozások a Paks II. beruházás jövőjére is hatással lehetnek, miközben az új magyar kabinet álláspontja ebben a kérdésben egyelőre nem ismert.

Korábbi cikkünkben az OECD ipartámogatási felmérésének fő megállapításait vettük sorra, kiemelve, hogy a kínai vállalatok árbevételarányosan jóval nagyobb állami támogatást kapnak, ami torzítja a versenyt és átrendezi a piaci részesedéseket. Arra is rámutattunk, hogy az EU egyre több jogi és kereskedelempolitikai eszközzel próbálja kezelni a külföldi támogatások hatását, ami Magyarország szempontjából is fontos a kínai hátterű ipari beruházások és ellátási láncok miatt.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?