De Cos és Knot lehet Lagarde utódja az EKB élén

De Cos és Knot lehet Lagarde utódja az EKB élén
De Cos és Knot verseng Lagarde utódlásáért az EKB élén

​Az európai vezetők november 26–27-én Brüsszelben találkoznak, hogy megvitassák, ki váltsa Christine Lagarde-ot az Európai Központi Bank élén. Lemondásának bejelentése, amely szerint 2027. február 7-én távozik, felgyorsította a vezetői versengést, amely átalakíthatja az euróövezet monetáris politikáját.

Kiemelések

  • November 26–27-én tárgyalnak az EKB utódlásáról.
  • Lagarde 2027. február 7-én lemond.
  • De Cos és Knot a legesélyesebb utódjelölt.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

A Bloomberg beszámolója szerint António Costa, az Európai Tanács elnöke arra számít, hogy a vezetők novemberben megnevezik az általuk preferált jelöltet, decemberben pedig meghozzák a végleges döntést. A felgyorsított menetrend előzménye, hogy Lagarde csütörtökön bejelentette, idő előtt távozik. Lemondására csaknem kilenc hónappal nyolcéves megbízatásának 2027. októberi lejárta előtt kerül sor.

De Cos és Knot a legesélyesebb jelöltek

Pablo Hernández de Cos, a spanyol jegybank korábbi elnöke, aki jelenleg a Nemzetközi Fizetések Bankját vezeti, valamint Klaas Knot, a holland jegybank korábbi elnöke a legesélyesebb jelöltek. Egy októberi közgazdász-felmérés De Cost nevezte meg favoritként, bár az európai kormányok közötti tárgyalások során más jelölt is előtérbe kerülhet.

A kinevezéshez az euróövezeti kormányok egyetértése szükséges; a pénzügyminiszterek ajánlást készítenek, az Európai Parlament pedig részt vesz a konzultációs folyamatban. Friedrich Merz német kancellár arra számít, hogy az év vége előtt megszületik a döntés, így a vezetőknek kevés idejük marad Európa egyik legbefolyásosabb gazdasági tisztségének betöltéséről tárgyalni.

A versengés egy szélesebb körű személyi átalakítás részévé is válhat. Az EKB igazgatósági tagja, Isabel Schnabel 2027 elején tervezi idő előtti távozását, Philip Lane vezető közgazdász megbízatása pedig májusban jár le. A kormányok ezért a három tisztségről együtt is tárgyalhatnak, figyelembe véve a nemzeti érdekeket és az intézményi tapasztalatot.

Lagarde távozása kérdéseket vet fel az EKB függetlenségével kapcsolatban

Lagarde 2019 novemberében lett az EKB elnöke, Mario Draghi utódjaként. Idő előtti távozására akkor kerül sor, amikor találgatások folynak arról, hogy a jövőben szerepet vállalhat a Világgazdasági Fórum munkájában, valamint érdeklődik a francia elnökválasztás körüli fejlemények iránt.

Az időzítés politikai következményekkel járhat, mivel Emmanuel Macron francia elnök még hivatali idejének lejárta előtt részt vesz utódja kiválasztásában. Ez fokozhatja az EKB függetlenségének vizsgálatát, különösen a franciaországi politikai bizonytalanság és az állampapírpiacokon tapasztalható növekvő nyomás közepette.

Lagarde távozása azzal a várakozással is szakít, hogy az EKB elnökei teljes nyolcéves megbízatásukat kitöltik. Előtte Wim Duisenberg volt az egyetlen elnök, aki idő előtt távozott, mégpedig az intézmény 1998-as működésének megkezdése előtt kialkudott megállapodás alapján.

A monetáris politika és a kötvénypiacok növelik a tétet

A következő EKB-elnök 21 euróövezeti ország és több mint 350 millió ember monetáris politikáját irányítja majd. A kinevezésre akkor kerül sor, amikor a központi bank az iráni konfliktushoz köthető, energiaköltségek által hajtott inflációval, a kormányzati hitelfelvételi költségek emelkedésével és a decemberi újabb kamatemelésre vonatkozó várakozásokkal néz szembe.

A bejelentést követően a német 10 éves államkötvény hozama körülbelül 3,36% volt, míg a hasonló francia államadósság hozamfelára 154 bázispont körül alakult. Ez a különbség a befektetők francia államháztartással kapcsolatos aggodalmait és a szélesebb körű pénzügyi instabilitás lehetőségét tükrözi.

A piacok számára a novemberi egyeztetésekből derülhet ki először, hogy az európai vezetők a politika folytonosságát vagy az infláció és a pénzügyi stabilitás eltérő megközelítését támogatják-e. A decemberi kinevezés meghatározhatja, ki veszi át ezeket a kihívásokat Lagarde februári távozásakor.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, az EKB 2,5%-on tartja a kamatokat, miközben az inflációs nyomás továbbra is fennáll.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.