Magyarország versenyképességi gondjait mélyíti a termelékenység és a piaci siker szétválása

Traders Union
Minden hír
Üzlet és vagyon
Vállalatok
Magyarország versenyképességi gondjai

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Pavlo Kot

26.10.2026

Magyarország versenyképességi gondjait mélyíti a termelékenység és a piaci siker szétválása — Versenyképesség veszélyben

A magyar gazdaság versenyképességi problémái nemcsak a beruházások mennyiségéhez, hanem egyre inkább azok vállalatok közötti elosztásához kötődnek. Egy 2005 és 2022 közötti vállalati adatokra épülő elemzés szerint Magyarországon gyengül a kapcsolat a hatékonyság és a piaci részesedés között, ami visszafogja az aggregált termelékenység javulását.

Kiemelések

A CompNet-adatok szerint 2005 és 2022 között Magyarországon a termelékenyebb vállalatok egyre kevésbé tudnak piaci részesedést növelni.
2019 és 2022 között az allokációs ék mértéke már 2,5-3 szórásra emelkedett a 13 összehasonlított ország átlagához képest, jelentős lemaradást jelezve.
A cikk versenybarát közbeszerzési rendszer, független GVH és versenysemleges intézményi működés bevezetését javasolja a termelékenységi fordulat gyorsításához.

CompNet-adatok jelzik az allokációs torzulást

A Portfolio.hu által közölt véleménycikk szerint az Európai Központi Bank CompNet adatbázisára épülő elemzés azt mutatja, hogy Magyarországon a termelékenyebb vállalatok egyre kevésbé tudnak nagyobb piaci részesedést szerezni. A vizsgálat közel két évtized, 2005 és 2022 közötti vállalati adatait használja annak bemutatására, hogy a verseny mennyire tereli a tőkét és a munkaerőt a hatékonyabb szereplők felé.

Az elemzés két párhuzamos trendet emel ki. Egyrészt gyengül a kapcsolat a vállalati hatékonyság és a piaci siker között, másrészt nőnek a termelékenységi különbségek az azonos ágazatokban működő cégek között. A szerző ezt allokációs éknek nevezi, vagyis annak a jelenségnek, amikor a jobb teljesítmény egyre kevésbé fordul át nagyobb piaci súlyba.

A cikk szerint különösen figyelemre méltó, hogy nemcsak a legjobb cégek távolodnak el a középmezőnytől, hanem a leggyengébbek is egyre inkább leszakadnak, miközben nem szorulnak ki a piacról. Ez arra utal, hogy a verseny a vártnál gyengébben működik, és az innovációból fakadó előnyök nem terjednek át kellő mértékben a gazdaság egészére.

Az árrések alakulása is ezt a képet erősíti. A medián árrés 2010 óta csaknem folyamatosan emelkedik, miközben az árrések közötti különbségek újra nőnek, ami a cikk értelmezése szerint inkább védett piaci pozíciókra, mintsem a hatékonyság jutalmazására utal.

Intézményi környezet és reformjavaslatok

Nemzetközi összevetésben a magyar pálya a cikk szerint egyértelműen romlik. Az allokációs ék 2014 után gyorsabban nő, mint a 13 összehasonlító ország átlagában, 2019 és 2022 között pedig az eltérés már 2,5-3 szórásra emelkedik, ami 2017 után statisztikailag is egyértelmű különbséget jelez.

A háttérben a szerző az intézményi környezet torzulásait látja. A cikk példaként említi a közbeszerzések magas egyajánlatos arányát, az uniós források koncentrációját politikailag kötődő cégeknél, valamint azt, hogy egyes stratégiai jelentőségű fúziók kikerülnek a versenyhatósági ellenőrzés alól. Emellett az akkumulátoriparba irányuló jelentős állami támogatások ellenére a magasabb hozzáadott értékű kutatás-fejlesztési és beszállítói funkciók jellemzően külföldön maradnak, miközben a hazai feldolgozóipari termelékenység stagnál.

A javasolt megoldások között szerepel egy megerősített és független GVH, a versenyt korlátozó szabályozások fokozatos kivezetése, a közbeszerzési rendszer versenybarát átalakítása és egy olyan iparpolitika, amely nem előre kiválasztott nyerteseket támogat. A cikk szerint a gyorsabb termelékenységi fordulathoz nem újabb támogatási programokra, hanem hitelesebb, versenysemleges intézményi működésre van szükség, különösen a kutatás-fejlesztés, az oktatás és a hálózati infrastruktúra területén.

Korábbi anyagunkban a győri gazdasági szereplők versenyképességi aggodalmait és a gazdasági fordulat szükségességét mutattuk be, külön kiemelve az infrastruktúrahiányt, a beruházások gyengeségét és a cégfizetésképtelenségek erősödését. A cikkben szó esett arról is, hogy a hosszabb távú felzárkózáshoz termelékenységalapú növekedésre, kiszámíthatóbb szabályozásra és hitelesebb euróbevezetési pályára lenne szükség.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?