Üzbegisztán a kriptovaluták iránt egyre barátságosabbá válik a kifejezetten bányászatra kialakított övezet elindításával
Üzbegisztán államilag ellenőrzött övezetet hozott létre a kriptovaluta-bányászat számára. Az új modell lehetővé teszi az engedélyezett vállalatok számára, hogy a bányászott digitális eszközöket külföldi platformokon értékesítsék, ugyanakkor megköveteli, hogy minden bevételt hazai bankszámlákon keresztül vezessenek át.
Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.
A helyi média szerint az erre vonatkozó határozatot április 17-én írták alá, és április 20-án lépett hatályba a Besqala Bányavölgyet elindító rendelet. Az övezet a Karakalpaksztáni Köztársaság területére terjed ki. Csak bejegyzett jogi személyek működhetnek ott, akik a köztársasági minisztertanács alá tartozó, újonnan létrehozott igazgatóságon keresztül kapnak rezidens státuszt.
Az övezet lakói bányászhatnak majd kriptovalutákat, használhatnak különböző energiaforrásokat, és értékesíthetik eszközeiket mind hazai tőzsdéken, mind nemzetközi platformokon. A közvetlen ügyletek és más likvid kriptoeszközökre történő swapok is engedélyezettek. A pénzügyi áramlásokat azonban továbbra is szigorúan ellenőrzik: minden bevételt Üzbegisztánon belüli bankszámlákra kell utalni.
A hatóságok adókedvezményeket is bevezettek. Az övezetben működő bányászati vállalatok 2035. január 1-jéig adómentesek lesznek. Cserébe havonta a bányászati bevételeik 1%-ának megfelelő díjat kell fizetniük az övezet igazgatóságának. A kormányt arra is utasították, hogy két hónapon belül dolgozza ki az adótörvénykönyv módosításait.
Az országnak beruházásokra van szüksége
Ez a lépés illeszkedik Üzbegisztán szélesebb körű stratégiájába, amelynek célja, hogy befektetéseket vonzzon Karakalpakisztánba, egy olyan régióba, ahol magas a szegénység és korlátozott az ipari fejlődés. A hatóságok korábban különleges gazdasági övezeteket használtak a növekedés ösztönzésére.
Az új rendelet enyhíti az ország bányászattal kapcsolatos korábbi álláspontját is. 2023-ban Üzbegisztán Nemzeti Távlati Projektek Ügynöksége előírta, hogy a bányászati tevékenységeknek kizárólag napenergiára kell támaszkodniuk. Most rugalmasabbak a szabályok: a különleges zónán belül a vállalatok használhatnak megújuló forrásokat, hidrogént és akár hálózati áramot is, bár a hálózati használatra magasabb tarifák vonatkoznak.
A bányászati kezdeményezés kiegészíti a régió más beruházási politikáit. Üzbegisztán 2025 végén külön adómentes övezetet indított a mesterséges intelligencia és adatközpont projektek számára. A külföldi befektetőknek adókedvezményeket és kedvezményes áramot kínáltak, míg a 100 millió dollárt vagy annál többet befektető vállalatok 2040-ig teljes adó- és vámmentességet kaptak. A kormány várakozásai szerint ez a mesterséges intelligencia zóna 2030-ig több mint 1 milliárd dollárnyi külföldi befektetést vonz majd.
Kazahsztán más utat választott
Ugyanakkor Üzbegisztán sok tekintetben Kazahsztán útját követi, amely egykor világelső volt a kriptobányászatban. Miután Kína 2021-ben betiltotta a bányászatot, Kazahsztán magába szívta a globális hash-erő nagy részét. Az energiarendszerére nehezedő nyomás, a szigorúbb szabályozás és az emelkedő tarifák miatt azonban az ország fokozatosan elvesztette pozícióját, és sok bányász máshová költözött.
Kazahsztán most az iparág szigorúbb ellenőrzésére és központosítására összpontosít. A hatóságok megkezdték a kriptovállalatok és az infrastruktúra szabályozott zónákon belüli konszolidálását, az engedélyezési követelmények növelését és a műveletek helyi platformok felé való terelését. Ebben az összefüggésben Üzbegisztán megközelítése is hasonlónak tűnik: egy külön bányászati zóna létrehozása a pénzügyi áramlások szigorú ellenőrzésével talán kísérlet arra, hogy tanuljanak Kazahsztán tapasztalataiból és elkerüljék ugyanazokat a buktatókat.
Érdemes megjegyezni, hogy Közép-Ázsia folyamatosan halad a kriptovaluták erős állami felügyelet mellett történő legalizálása felé.
Legfrissebb crypto hírek
- Forex
- Crypto