Magyarországi minimálbér-tárgyalások 6 százalék alatti emelés felé tolódhatnak

Traders Union
Minden hír
Gazdasági adatok
Minimálbér-tárgyalások Magyarországon

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Ivan Andriyenko

21 órával ezelőtt

Magyarországi minimálbér-tárgyalások 6 százalék alatti emelés felé tolódhatnak — Minimálbér-emelés kompromisszum

A magyarországi minimálbér-emelésről szóló egyeztetésekben a munkáltatói oldal egyre visszafogottabb bérajánlatot mérlegel a gyenge üzleti kilátások miatt. A vita tétje az, hogy a vállalatok romló bevételi helyzete és a legalacsonyabb keresetűek megélhetési nyomása mellett milyen kompromisszum születhet 2027-re.

Kiemelések

A vállalkozások kétharmada legfeljebb 6 százalékos minimálbér-emelést tart lehetségesnek, jelentős megrendelés- és árbevétel-elmaradások miatt.
Augusztusban a nettó átlagkereset 519 900 forint volt, éves szinten 8,6 százalékos reálbéremelkedést mutatva, de a termelékenység nem növekedett lényegesen.
A szakszervezetek 10 százalékos minimálbér-emelést tartanak szükségesnek, de engednének a 14 százalékos követelésből adójóváírás bevezetése esetén, miközben a végső megállapodásban nincs konszenzus.

Béremelési pozíciók és gazdasági korlátok

Az Portfolio az RTL beszámolója alapján arról ír, hogy Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára azt mondta, egy friss, reprezentatív felmérés alapján a vállalkozások kétharmada legfeljebb 6 százalékos béremelésben gondolkodik. A cégek megrendelései és árbevételei elmaradnak a várakozásoktól, ezért szűkül a mozgásterük a bérek növelésére, miközben gazdasági kilátásaik az országgyűlési választás óta tovább romlanak.

A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzétett adatai alapján augusztusban a nettó átlagkereset 519 900 forint volt, ami éves összevetésben 8,6 százalékos reálbéremelkedést jelentett. Molnár László, a GKI vezető kutatója az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a bérek ilyen ütemű növekedése hosszabb távon nem fenntartható, mert a vállalatok termelékenysége gyakorlatilag stagnál.

A kutató szerint a cégek a béremeléseket így csak nyereségük terhére tudják finanszírozni, ami visszafoghatja a beruházásokat, és idővel akár vállalatbezárásokhoz is vezethet. Emiatt a mostani tárgyalásokon nemcsak a nominális emelés mértéke, hanem annak vállalati finanszírozhatósága is központi kérdés marad.

Munkaerőpiaci kockázatok és tárgyalási tér

A szakszervezeti oldal ugyanakkor továbbra is érdemi keresetnövelést sürget. Kozma Zsolt, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a tévécsatornának azt mondta, készek engedni az eredetileg tervezett 14 százalékos emelésből, ha a Tisza-kormány bevezeti a kampányban ígért adójóváírást az alacsonyabb keresetűeknek, de ebben az esetben is legalább 10 százalékos bruttó minimálbér-emelést tart szükségesnek.

A kormány adócsökkentési tervei miatt jövőre a nettó keresetek a bruttó béreknél gyorsabban is emelkedhetnek, de a minimálbér pontos összegéről továbbra sincs megállapodás a munkáltatók és a szakszervezetek között. A tárgyalások egyik fő kérdése, hogy a gyenge gazdasági teljesítmény mellett mekkora béremelést tudnak elviselni a cégek úgy, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók jövedelme közben sok esetben már most sem fedezi teljesen a havi kiadásokat.

Az alacsony és a túlzott béremelés egyaránt kockázatot hordoz a gazdaság számára. Ha a bérdinamika elszakad a termelékenységtől, annak infláció vagy elbocsátás lehet a következménye, míg túl mérsékelt emelés esetén a fogyasztás a vártnál lassabban bővülhet. A szövegben idézett értékelés szerint a 14 százalékos emelés magasnak tűnik a gazdaság teljesítőképességéhez képest, a 6 százalék alatti ajánlat viszont inkább tárgyalási pozíciónak látszik, mintsem reális végső kompromisszumnak.

Korábbi cikkünkben a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) közelgő üléséről írtunk, ahol a jövő évi minimálbér-emelés mértéke is napirendre kerül. A háttérben a 2024-ben megkötött, hároméves bérmegállapodás áll, amely az első három negyedév friss makrogazdasági adataihoz – különösen a GDP-növekedéshez, az inflációhoz és az átlagbér-alakuláshoz – köti, hogy milyen ütemű emelés fér bele.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?