A XV. kerület 2035-ig az agglomeráció felé hosszabbítaná meg az M4-est

Traders Union
Minden hír
Gazdasági adatok
M4 metró meghosszabbítása agglomeráció felé

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Ivan Andriyenko

22.10.2026

A XV. kerület 2035-ig az agglomeráció felé hosszabbítaná meg az M4-est — M4 metró bővítés 2035-ig

A XV. kerületi képviselő-testület egy olyan előterjesztést hagy jóvá, amely szerint az M4-es metró Budapest nyugati és északkeleti agglomerációja felé is meghosszabbodhatna. A koncepció a Budaörsi Auchan és a Fóti Auchan térségét kötné be, miközben a projekt célja az autóforgalom városhatár előtti visszafogása és a kötöttpályás kapcsolatok erősítése.

Kiemelések

Az M4-es metró meghosszabbítását 2035. december 31-re tervezik Budaörsi Auchan és Fóti Auchan térségig, végleges nyomvonal szakmai vizsgálatok alapján dől el.
A megvalósíthatósági tanulmányt 2027. június 30-ig, az engedélyezési dokumentációt 2028 végéig kell elkészíteni, 2029-ben várható a finanszírozási megállapodás.
A projekt központi elemei a nagy kapacitású P+R és B+R parkolók, az EU 2028-2034-es finanszírozási ciklusa is lehetséges forrás lehet, a finanszírozás továbbra is bizonytalan.

Előkészítési menetrend és nyomvonalterv

Portfolio.hu beszámolója szerint a jóváhagyott előterjesztés alapján a meghosszabbított M4-es vonal nyugati irányban a Budaörsi Auchan térségéig, keleti irányban pedig Zuglón és Újpalotán át a Fóti Auchan térségéig érhetne el. A dokumentum 2035. december 31-ét jelöli meg célidőpontként arra, hogy a teljes szakasz forgalomba állhasson.

A javaslat szerint 2027. június 30-ig kellene elkészülnie a megalapozó megvalósíthatósági tanulmánynak, amely a nyomvonal-változatokat, az utasforgalmi prognózist, a hálózati kapcsolatokat, az állomási és járműtelepi igényeket, valamint a költség- és finanszírozási kérdéseket is vizsgálná. Ezt követően 2028 végéig az engedélyezési tervdokumentáció elkészítése és a szükséges hatósági eljárások elindítása szerepel a menetrendben, majd 2029-ben megvalósítási és finanszírozási megállapodást kellene kötni a kormány, a főváros és az érintett önkormányzatok között.

A keleti szakaszon a Keleti pályaudvar, a Thököly út, a Bosnyák tér és Újpalota térsége is kiemelt szerepet kapna, ugyanakkor az előterjesztés hangsúlyozza, hogy a végleges nyomvonal kijelölését részletes szakmai vizsgálatokra kell alapozni. A Szentmihályi megállótól Fót felé vezető részre két változat szerepel a koncepcióban, amelyek közül az előterjesztők a zöldterületek védelme miatt a B verziót támogatják.

Forgalmi és finanszírozási hatások

A terv központi eleme, hogy a két végállomásnál nagy kapacitású P+R és B+R parkolók létesüljenek, amelyek az M1/M7, illetve az M3/M2 irányából érkező ingázóforgalom egy részét még a városhatár előtt közösségi közlekedésre terelhetnék át. Az előterjesztés szerint ez mérsékelhetné a belső városrészek közúti terhelését, a dugókat, a tranzitjellegű forgalmat és a helyi légszennyezést, különösen a XV. kerületben.

A dokumentum külön rögzíti, hogy a beruházás előkészítése és megvalósítása nem a XV. kerület önálló hatásköre, ezért a mostani döntés nem jelent azonnali beruházási kötelezettséget és nem keletkeztet konkrét összegű kerületi kiadást. A kerület kezdeményező és együttműködő szerepet vállalna, és azt kéri a kormánytól, valamint a fővárostól, hogy a BKK, a BKV, az Építési és Közlekedési Minisztérium, továbbá az érintett önkormányzatok bevonásával induljon meg a projekt előkészítése.

A finanszírozás továbbra is a legnagyobb nyitott kérdés marad, mivel a teljes forrásigény csak a megvalósíthatósági tanulmány és a költségbecslés után válhat ismertté. A felvetés ugyanakkor illeszkedik ahhoz a közlekedéspolitikai irányhoz, amely a kötöttpályás fejlesztések és az agglomerációs autóforgalom visszaszorítása felé mutat, miközben a következő, 2028 és 2034 közötti európai uniós finanszírozási ciklus is szerepet kaphat a projekt későbbi forrásoldalán.

Korábbi cikkünkben az Európai Unió tanácsi jóváhagyásáról írtunk, amely új szakaszba lépteti a Magyarországgal kapcsolatos forrásrendezést, és több milliárd eurónyi kohéziós pénz felszabadítását vetíti előre. Bemutattuk azt is, hogy a jogállamisági feltételekhez kötött korlátozások enyhülése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz való hozzáférést is javíthatja, miközben egyes összegek továbbra is zárolva maradhatnak. A finanszírozási környezet alakulása azért fontos, mert a nagyobb infrastrukturális projektek – köztük a kötöttpályás fejlesztések – későbbi forrásoldalára is hatással lehet.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?