Magyarország energiahatékonysági programja lassan csökkenti a rezsitámogatási terhet

Traders Union
Minden hír
Gazdasági adatok
Energiahatékonysági program és rezsicsökkentés

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Darina Pashchenko

27.10.2026

Magyarország energiahatékonysági programja lassan csökkenti a rezsitámogatási terhet — Lassú rezsi-csökkenés

A magyar kormány az otthonok energetikai korszerűsítésével mérsékelné a háztartások energiafüggőségét és a költségvetést terhelő rezsitámogatások összegét. A tervezett ütem ugyanakkor a cikkben ismertetett számítások szerint csak a felújítási igény töredékét fedi le, miközben a leginkább rászoruló háztartások egy része a finanszírozási feltételek miatt kimaradhat.

Kiemelések

A Wekerle Plusz program 2027-től évente 30 ezer otthon energetikai felújítását támogatja, miközben 2,6 millió lakás korszerűsítésére lenne szükség.
A felújítási célok teljesítését jelentősen lassítja a szakemberhiány, amely magasabb kivitelezési árakat és hosszabb várakozási időket okozhat.
A 2027-es költségvetésben 1 165 milliárd forintot különített el a kormány a rezsicsökkentés fenntartására, miközben a támogatás nem rászorultsági alapon működik.

Felújítási ütem és programkorlátok

Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, a kormány a Wekerle Plusz programon belül 2027-től évente 30 ezer otthon energetikai felújítását támogatná vissza nem térítendő forrással és kedvezményes hitellel. A konstrukció fele-fele arányban családi házakat és társasházi lakásokat érintene, miközben a hosszabb távú cél a lakossági energiafelhasználás és az állami rezsitámogatási teher csökkentése.

A szövegben idézett adatok szerint a még hatályos Nemzeti Energia- és Klímaterv mintegy 2,6 millió lakóingatlan energetikai korszerűsítését tartja szükségesnek. Ezzel összevetve az évi 30 ezres ütem közel 87 évet jelentene, ha kizárólag ez a program szolgálná a teljes felújítási igény ledolgozását, és 2030-ig a szükséglet kevesebb mint öt százalékát fedné le.

A cikk szerint az sem közömbös, hogy mely ingatlanok kapnak elsőként támogatást. A Központi Statisztikai Hivatal 2025-ben közzétett, népszámlálási és energetikai tanúsítványi adatokat összekapcsoló becslése alapján a régi családi házak energiaigénye különösen magas, így azonos támogatási keret mellett eltérő energiamegtakarítás érhető el attól függően, hogy milyen épületet újítanak fel.

A bővítés másik korlátja a munkaerő. A ConstructSkills4LIFE projekt 2024-es magyar útiterve százezres nagyságrendű hiányt jelez a felújítási célokhoz képest, ezért a kereslet gyors felfutása a cikk értékelése szerint magasabb kivitelezési árakat és hosszabb várakozási időket is okozhat, ha a szakemberkínálat nem bővül vele együtt.

Szociális hozzáférés és költségvetési hatás

A program hatékonyságát az is befolyásolja, hogy a támogatás mellé kamattámogatott hitel társul. Ez a megoldás az alacsony jövedelmű, rossz állapotú vidéki családi házakban élő háztartások egy részét kizárhatja, mert sem megtakarítással, sem megfelelő hitelképességgel nem rendelkeznek a beruházás elindításához.

Ez azért jelent üzleti és költségvetési szempontból is kihívást, mert éppen azok maradhatnak ki a korszerűsítésből, akik a felújítás hiányában továbbra is rá lesznek utalva az állami rezsitámogatásra. A cikk szerint a kormány a 2027-es költségvetésben 1 165 milliárd forintos keretet szán a rezsicsökkentés fenntartására, miközben ebből olyan energiahatékony otthonokban élők is részesülnek, akik nem feltétlenül szorulnak rá a támogatásra.

A szövegben felvázolt alternatíva szerint a támogatási rendszert fokozatosan, rászorultsági alapon lehetne szűkíteni, vagy a nagykereskedelmi árakat követő dinamikus ársapkát lehetne alkalmazni. Ez nagyobb költségvetési mozgásteret teremthetne a célzott lakásfelújítási programok számára, és gyorsíthatná az energiahatékonysági beruházások ütemét.

Korábbi cikkünkben a magyar építőipar előtt álló energetikai korszerűsítési és felújítási hullám kilátásait vettük górcső alá, kiemelve, hogy az elöregedett épületállomány miatt a feladat egyszerre sürgető és üzletileg is jelentős. Arra is kitértünk, hogy az állami ösztönzők és finanszírozási megoldások mikor élénkítik valóban a beruházásokat, és mikor inkább az árakat hajtják fel, illetve hogyan készülhetnek erre a gyártók kapacitás- és termékfejlesztésekkel.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?