A 2027-es költségvetés csökkenti a szolidaritási hozzájárulást, Budapest külön elbírálást kap

Traders Union
Minden hír
Gazdasági adatok
2027-es költségvetés: szolidaritási változások

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Andrey Mastykin

03.11.2026

A 2027-es költségvetés csökkenti a szolidaritási hozzájárulást, Budapest külön elbírálást kap — Szolidaritás csökken 2027-ben

A kormány október 30-án benyújtott 2027-es költségvetési tervezete 15 százalékkal mérsékli a szolidaritási hozzájárulás országos előirányzatát. A könnyítés azonban nem egységes, mert Budapestre külön szabály vonatkozik, miközben a többi önkormányzatnál módosított sávok és alacsonyabb kulcsok lépnek életbe.

Kiemelések

A 2027-es költségvetésben a szolidaritási hozzájárulás várható bevétele 395,8 milliárd forintról 335,7 milliárd forintra csökken.
Budapestnek a szokásostól eltérően 77 milliárd forint befizetést ír elő a tervezet, ami 21,2 százalékos mérséklés az idei kötelezettséghez képest.
Módosulnak a sávhatárok és minimumbefizetési szint 25 ezerről 30 ezer forintra nő, a fizetési rend havira vált, jogi eljárások lehetősége bővül.

A hozzájárulás új szabályai és a fővárosi kivétel

Amint arról a Portfolio beszámolt, a 2027-es költségvetési tervezet szerint a szolidaritási hozzájárulásból származó bevétel az idei 395,8 milliárd forintról 335,7 milliárd forintra csökken. A főváros esetében a törvénytervezet nem a szokásos képletet alkalmazza, hanem közvetlenül 77 milliárd forintos befizetést ír elő.

Ez Budapest számára az idei, eredetileg 97,7 milliárd forintos kötelezettséghez képest 21,2 százalékos mérséklést jelent. A többi önkormányzatnál továbbra is az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességen alapuló rendszer marad érvényben, de a sávhatárok és a kulcsok is módosulnak.

A változtatások nyomán több kisebb adóerejű település mentesülhet a befizetés alól, mivel a legalacsonyabb befizetési határ 25 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedik. Emellett minden sávban csökkennek a mértékek, miközben a fizetési rend is átalakul: a 2026-os negyedéves teljesítés helyett 2027-ben, január kivételével, havi befizetés válik kötelezővé.

A tervezet az inkasszó lehetőségét is fenntartja. Ha egy önkormányzat nem fizet határidőre, a Magyar Államkincstár öt munkanapon belül hatósági átutalási megbízást nyújthat be a számlájára.

Önkormányzati vita és jogi kockázatok maradnak

Az önkormányzati érdekképviseletek már a 15 százalékos csökkentés bejelentésekor is azt jelezték, hogy a mérséklést csak akkor tartják elfogadhatónak, ha az minden települést egyformán érint, és a következő években további érdemi enyhítés követi. A mostani tervezet alapján ez a feltétel nem teljesül, mivel Budapest külön elbírálást kap, a többiek pedig az általános képlet szerint fizetnek.

Kármán András pénzügyminiszter korábbi nyilatkozata szerint a kormány nem kívánja teljesen kivezetni a hozzájárulást, mert szükségesnek tartja a helyi iparűzési adóbevételek egyfajta újraelosztását. Ez arra utal, hogy további mérséklés jöhet, de annak mértéke és üteme továbbra is nyitott kérdés marad.

A rendszer célja elvileg a gyengébb pénzügyi helyzetű önkormányzatok támogatása, a befizetések azonban jelenleg a központi költségvetésbe folynak be, nem egy elkülönített önkormányzati alapba. Ezért a konstrukció tényleges funkciója továbbra is vitatott, különösen a feszes költségvetési helyzetben.

Jogi szempontból is hoz módosítást a tervezet, mert a jövőben a Magyar Államkincstárnak egyedi, az általános közigazgatási rendtartás alapján hozott határozatban kell megállapítania az önkormányzatok fizetési kötelezettségét. Ez erősítheti a települések észrevételezési és bírósági jogérvényesítési lehetőségét, de nem zárja le automatikusan a korábbi eljárások körüli vitákat sem.

Korábbi cikkünkben a szolidaritási hozzájárulásról írtunk az Alkotmánybíróság döntése kapcsán: a rendszer nem szűnik meg, ugyanakkor az elszámolási és jogorvoslati garanciákat pótolni kell 2026. december 31-ig. A határozat nem jelent fizetési moratóriumot, vagyis a meglévő önkormányzati befizetési kötelezettségek továbbra is érvényben maradnak, miközben a kormány szakmai egyeztetést ígért az új eljárási rend kialakításáról.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?