KSH-adatok új képet adnak a magyar lakáspiac jövedelmi különbségeiről

KSH-adatok új képet adnak a magyar lakáspiac jövedelmi különbségeiről
Új nézet a lakáspiacról

A KSH kísérleti statisztikája a NAV járulékbevallásait a 2022-es népszámlálás lakásadataival kapcsolja össze, és új nézőpontból mutatja meg, hogyan alakulnak a lakáskörülmények a legalacsonyabb és a legmagasabb keresetűek körében Magyarországon. A több mint 600 ezer rekordot tartalmazó adatbázis szerint a tulajdonosi lakhatás mindkét csoportban erős, de a lakásméret, az épületkorszerűség és a felszereltség terén jelentős eltérések látszanak.

Kiemelések

  • A KSH új módszertana szerint a 2026. júniusi kereseti adatokat a 2022-es népszámlálási lakáskörülményekkel kapcsolták össze, hangsúlyozva a vizsgálat hiányosságait.
  • A 30–49 évesek körében 2026 júniusában többen tartoztak a legfelső kereseti tizedbe, míg a legalsóban a nők aránya 52%, a legfelsőben a férfiaké 67%.
  • Területi bontásban Észak-Dunántúlon, Budapesten és környékén magasabb a legfelső kereseti tized aránya, míg több északkeleti járásban a dolgozók 30–40%-a az országos legalsó tizedbe tartozik.

Új adatbázis rajzolja át a jövedelmi képet

A Portfolio beszámolója szerint a KSH vizsgálata a 2026. júniusi kereseti adatokat a 2022-es népszámlálás lakáskörülményeivel kapcsolja össze, miközben a kereseti tizedeket a teljes munkaidőben, bejelentetten foglalkoztatottak szerződés szerinti bruttó keresete alapján határozza meg.

A hivatal hangsúlyozza, hogy ez a módszertan nem fedi le az összes bevételi forrást, így kimaradnak például a részmunkaidős, be nem jelentett, vállalkozói vagy illegális tevékenységből származó jövedelmek, valamint a nyugdíjak, szociális juttatások és tőkejövedelmek. Emiatt a népesség ilyen bontása eltérhet a teljes jövedelmi helyzet alapján kirajzolódó képtől.

Korcsoport szerint a 30 és 49 év közöttiek anyagi helyzete kedvezőbbnek látszik, mivel 2026 júniusában ebben a körben többen tartoztak a legfelső kereseti tizedbe, mint a legalsóba. A legalsó tizedben a nők vannak többségben, 52%-kal, míg a legfelsőben a férfiak aránya 67%, ugyanakkor a 35 és 49 év közötti korcsoportokban a nők és férfiak száma már nagyságrendileg hasonló.

Területileg a járások közel háromtizedében a legfelső kereseti tizedbe tartozók száma meghaladja a legalsó tizedbe tartozókét, főként Észak-Dunántúlon, Budapesten és környékén. Ezzel szemben több északkeleti járásban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók mintegy három- vagy akár négytizede az országos legalsó kereseti tizedbe tartozik.

Korábbi cikkünkben a jövő évi minimálbér-emelésről szóló tárgyalások várható menetét és kereteit foglaltuk össze, amelyeket a 2024-ben megkötött hároméves bérmegállapodás és a friss makrogazdasági adatok (GDP, infláció, átlagbér-növekedés) határoznak meg. Bemutattuk azt is, hogy a gyengébb gazdasági növekedés miatt az eredetileg tervezett bérfelzárkóztatási pálya módosulhat, miközben a mérsékeltebb infláció a nominális béremelkedést reálértelemben kedvezőbbé teheti.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.