A forint vezeti a háborús devizaveszteségeket Közép-Európában

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Forint háborús devizaveszteségek

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Sholanke Dele

23.03.2026

A forint vezeti a háborús devizaveszteségeket Közép-Európában — Forint vezet a veszteségekben

Az Ebury friss elemzése szerint a február 27. és március 18. közötti időszakban a közel-keleti háború hatására a befektetők egyre inkább a kockázatkerülő eszközöket keresik, miközben a dollár marad a legjobb helyzetben. Matthew Ryan, az Ebury stratégája úgy látja, hogy az elhúzódó konfliktus, valamint a Hormuzi-szoros esetleges tartós lezárása az olajárakon keresztül inflációs nyomást és gyengébb növekedést okozhat több gazdaságban.

Kiemelések

A forint vezeti a közép-kelet-európai devizák háborús veszteségi listáját, elsősorban a jelentős GDP-arányos energiaimport és magas béta miatt.
A dollár profitál a konfliktusból biztonságos menedékstátusza és az USA energiaexportőri szerepe miatt, míg a svájci frank és a japán jen most nem teljesíti túl a dollárt.
A jelentős energiaimportőr országok – így Magyarország, Dél-Korea, India, Chile, Peru – devizáit az emelkedő nyersanyagárak és romló folyó fizetési mérleg tartja nyomás alatt.

Az Ebury elemzése a devizapiaci reakciókról

A vizsgált időszak alapján a pénzpiacok a kezdeti nyugodtabb reakció után klasszikus menekülő üzemmódba kapcsolnak. A stratégia szerint ebből elsősorban a U.S. dollár profitál, mert továbbra is biztonságos menedéknek számít, miközben az Egyesült Államok jelentős energiaexportőr. Az elemzés szerint, ha a háború elhúzódik és fennakadások maradnak az olajszállításban, akkor a dollár erősödése folytatódhat.

Ryan arra is felhívja a figyelmet, hogy a dollárhoz kötött közel-keleti devizák szintén ellenállóbbak maradnak, részben a magas devizatartalékok és az emelkedő olajárak miatt. A kínai jüan is a nyertesek közé kerül, mert Kínát eddig korlátozottabban érik el a konfliktus közvetlen hatásai, és az ország több forrásból szerzi be az olajat. A svájci frank és a japán jen ugyan hagyományosan menedékdeviza, most azonban egyelőre nem teljesítik túl a dollárt.

A forint sérülékenysége az energiaimport miatt

Az elemzés szerint a háború eddigi vesztesei között főként európai devizák szerepelnek, mert a kontinens erősen kitett a nyersanyagimportnak. A közép-kelet-európai devizák az euró gyengülésére rendszerint még erősebb leértékelődéssel reagálnak, és ez a mintázat most is érvényesül. Ebben a körben a forint áll az élen, amit az úgynevezett magas béta mellett a GDP-arányosan kiemelkedő energiaimport is nyomás alatt tart.

Az Ebury szerint a magyar deviza azért is sérülékenyebb, mert 2025-ben a feltörekvő piacok egyik legerősebb teljesítményét nyújtotta, így egy eladási hullámban könnyebben célponttá válik. A magas béta azt jelenti, hogy a forint az átlagosnál érzékenyebben reagál a pozitív és negatív piaci sokkokra is. Emiatt a magyar fizetőeszköz teljesítménye gyakran a dollár mozgását követi, ellentétes előjellel.

Az energiaimportőr országok devizái maradnak nyomás alatt

A jelentős energiaimportőr országok devizáit az emelkedő nyersanyagárak és a romló folyó fizetési mérleg egyszerre terhelik. Az elemzés ide sorolja több ázsiai ország fizetőeszközét is, különösen azokat, amelyek szállítási útvonalai a Hormuzi-szoroshoz kapcsolódnak. Ez magyarázza a dél-koreai von és az indiai rúpia gyengébb teljesítményét, valamint több afrikai deviza esését is.

Matthew Ryan szerint, ha a háború folytatódik, ezek a devizák továbbra is alulteljesítők maradhatnak. Latin-Amerikában a chilei és a perui deviza számít a legnagyobb vesztesnek, szintén az energiaimport-kitettség miatt. Az összkép alapján a konfliktus a devizapiacon továbbra is az energiafüggő és kockázatérzékeny gazdaságok számára jelenti a legnagyobb terhet.

Korábban beszámoltunk arról, hogy a februári, 25 bázispontos MNB-kamatcsökkentés után a közel-keleti háború és az emelkedő energiaárak a forint gyengülésén keresztül átírták a kamatpályával kapcsolatos várakozásokat. A piaci konszenzus szerint így a jegybank mozgástere szűkült, és a korábbi lazítási várakozások helyét inkább a kamattartás – sőt egyes forgatókönyvekben a későbbi szigorítás – vette át.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?