Magyarország 5 milliós foglalkoztatási célt tart fenn a bér- és adópolitika mellett

Magyarország 5 milliós foglalkoztatási célt tart fenn a bér- és adópolitika mellett
5 milliós magyar cél

A Nemzetgazdasági Minisztérium közlésére és a Központi Statisztikai Hivatal februári adataira hivatkozva a kormány azt hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatottak száma meghaladja a 4,6 milliót Magyarországon, miközben a regisztrált álláskeresők száma továbbra is alacsony. A tárca szerint a kabinet célja változatlanul az, hogy a foglalkoztatás elérje az 5 millió főt, párhuzamosan a bérek emelésével és a családok rendelkezésre álló jövedelmének növelésével.

Kiemelések

  • 2024. január 1-jétől a garantált bérminimum 7 százalékkal 373.200 forintra, a minimálbér 11 százalékkal 322.800 forintra nőtt, munkáltatóknak fejenként közel 50 ezer forintos kompenzáció jár márciustól.
  • A kormány célja, hogy a minimálbér elérje az 1.000 eurót, a bruttó átlagkereset pedig 1 millió forint legyen, miközben több százmilliárdos vállalati támogatási és adócsökkentési programokat is indítanak.
  • A 15 és 64 év közötti népesség és a foglalkoztatottak száma csökken, de a foglalkoztatási ráta nem változik, a munkanélküliségi ráta továbbra is uniós átlag alatt marad.

Foglalkoztatási célok és bértámogatási lépések 2026-ban

A kormány közlése szerint a munkaerőpiaci stratégia középpontjában a munkahelyteremtés, a béremelések és az inflációs nyomás elleni fellépés áll. A közlemény kiemeli, hogy 2010 óta a minimálbér négyszeresét meghaladó mértékben nőtt, az átlagbér pedig csaknem 800 ezer forintra emelkedett. A kabinet a következő időszakban is fenntartja azt a célt, hogy a minimálbér elérje az 1.000 eurót, a bruttó átlagkereset pedig az 1 millió forintot.

Január 1-jétől a garantált bérminimum 7 százalékkal, 373.200 forintra, a minimálbér pedig 11 százalékkal, 322.800 forintra emelkedett. A munkáltatók támogatására márciustól munkavállalónként közel 50 ezer forintos kompenzációs támogatás válik elérhetővé azok számára, akik minimálbéren foglalkoztatnak dolgozókat. A kormány szerint ez a konstrukció egyszerre szolgálja a béremelés finanszírozását és a munkahelyek megőrzését.

Vállalkozásélénkítő programok és munkaerőpiaci eszközök

A foglalkoztatás bővítését több vállalati és munkaerőpiaci program támogatja, köztük a Demján Sándor Program, a fix 3 százalékos kkv-hitel, az 1+1 program, a 90 milliárd forintos vállalati adócsökkentési program és a KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0. A tárca ezeket olyan eszközökként mutatja be, amelyek a hazai cégek beruházásait, kapacitásbővítését és bérkifizetési képességét erősítik. A cél ezzel párhuzamosan az, hogy a vállalkozások nagyobb szerepet vállaljanak az új munkahelyek létrehozásában.

Az álláskeresők gyorsabb elhelyezkedését uniós társfinanszírozású programok is segítik. Ide tartozik az Ifjúsági Garancia Plusz Program, valamint a 30 év felettiek elhelyezkedését támogató konstrukció. A közlemény szerint ezek a programok a munkaerőpiac kínálati oldalát erősítik egy olyan időszakban, amikor a munkaképes korú népesség csökkenése egyre nagyobb hatást gyakorol a foglalkoztatási számokra.

Demográfiai nyomás mellett is magas marad a foglalkoztatás

A háttéradatok alapján a 15 és 64 év közötti népesség, valamint a foglalkoztatottak száma egyszerre csökken, miközben a foglalkoztatási ráta érdemben nem változik. A minisztérium ezt elsősorban demográfiai folyamattal magyarázza, nem pedig a munkahelyek számának visszaesésével. A tartós távollevők létszámának mérséklődése szintén hozzájárul a szerkezet változásához.

A kormány értékelése szerint nemzetközi összevetésben a magyar foglalkoztatás továbbra is magas, a munkanélküliségi ráta pedig az uniós szint alatt marad. Ezzel párhuzamosan a kabinet a családok jövedelmi helyzetének javítását is a munkaerőpiaci politika részének tekinti. Ennek keretében januártól elindul a 40 év alatti kétgyermekes anyák adómentessége, a 30 év alatti anyák teljes személyi jövedelemadó-mentessége, valamint a családi adókedvezmény megduplázása.

Korábban beszámoltunk arról, hogy 2026. március 27-től több könnyítés lép hatályba két, uniós társfinanszírozású fejlesztésekhez kapcsolódó MFB-hitelprogramban. A módosítások a maximálisan elérhető finanszírozási összegeket, a jogosulti kört és az elszámolható költségek körét is bővítik, rugalmasabbá téve a kkv-k beruházásainak finanszírozását. A változtatások a Demján Sándor Programhoz illeszkedő fejlesztési irányokat is erősítik.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.