Magyarországon enyhén pozitívra fordul a vándorlási egyenleg

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Pozitív vándorlási egyenleg 2025

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Ciaran Ryan

30.03.2026

Magyarországon enyhén pozitívra fordul a vándorlási egyenleg — Pozitív vándorlási egyenleg

A KSH pénteken közzétett friss vándorlási adatai szerint 2025-ben 2 150 fővel több magyar költözik Magyarországra, mint ahányan elhagyják az országot, miközben a kivándorlás 39 650 fővel az adatközlés kezdete óta a második legmagasabb szintet éri el. A közlés alapján a be- és visszavándorlók összesített száma rekordot dönt, így a korábbi két enyhén negatív év után újra pluszba kerül az egyenleg. A cikk ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a nemzetközi migráció mérése továbbra is bizonytalan, ezért a hivatalos statisztika alulbecsülheti a tényleges mozgásokat.

Kiemelések

A KSH adatai szerint 2023-ban és 2024-ben enyhén negatív vándorlási egyenleg után Magyarországon idén ismét enyhén pozitívra fordul a különbözet.
Ausztria hetedik éve a legnépszerűbb kivándorlási célpont, miközben az egyéb célországok kategóriája 2020 óta majdnem megduplázódik, jelezve a földrajzi diverzifikációt.
A magyar munkaerő ki- és beáramlásának nagysága üzleti és munkaerőpiaci szempontból meghatározó marad, mivel a magas mobilitás mellett csak korlátozott nettó javulás várható.

KSH-adatok és a 2025-ös fordulat

A most közzétett számok alapján az elmúlt években a magyar vándorlási egyenleg nulla körül ingadozik, a 2016 és 2022 közötti markánsabb többlet után. 2023-ban és 2024-ben enyhén negatív volt a különbözet, most viszont ismét enyhén pozitívvá válik. A szöveg szerint erre nincs biztos magyarázat, de a korábbi pluszos időszak egybeesett a gazdasági bővüléssel és a munkaerőhiánnyal, ami visszahívó hatást gyakorolhatott. cikk értelmezése szerint összefügghet a magyarországi és európai uniós gazdasági bizonytalansággal. A statisztika korlátja, hogy az Európai Unión belüli mozgásokat nehéz pontosan mérni, és csak azok kerülnek be a nyilvántartásba, akik legalább 12 hónapra távoznak ténylegesen vagy terv szerint. Azok a külföldre költözők, akik ezt hivatalosan nem jelentik be a magyar hatóságoknak, nem jelennek meg az adatsorban.

Ausztria és Németország marad a fő célpont

A KSH adatai szerint Ausztria immár hetedik éve a legnépszerűbb célország a kivándorló magyarok körében, míg Németország stabilan a második helyen áll. Eközben 2020 óta az egyéb célországokat tartalmazó kategória majdnem megduplázódik, ami arra utal, hogy a külföldi célpontok köre egyre diverzifikáltabbá válik. Ez azt jelzi, hogy a magyar munkaerő és a külföldre költözők döntései földrajzilag szélesebb körben oszlanak meg.Az Egyesült Királyság esetében ezzel szemben tartós visszaesés látszik. A cikk szerint 2014-ben még lényegében annyian választották az országot, mint Ausztriát, azóta azonban folyamatos csökkenés figyelhető meg, amely a Brexit után felgyorsul. Ezzel párhuzamosan a brit irányból érkező visszavándorlás a 2016-os népszavazást követően megugrik, és továbbra is viszonylag magas szinten marad.

Munkaerőpiaci és gazdasági következmények

A friss adatok alapján a magyarok továbbra is nagy számban indulnak külföldre, de közben sokan haza is térnek, így a folyamat inkább körforgásként írható le. Azok az országok, amelyek a kivándorlás fő célpontjai, egyben a legfontosabb visszavándorlási források is. Ez üzleti és munkaerőpiaci szempontból azt jelenti, hogy a hazai gazdaság számára a nettó egyenleg mellett a ki- és beáramlás nagysága is lényeges tényező marad.A következő időszak kulcskérdése a cikk szerint az lesz, történik-e olyan változás a magyar gazdaságban, amely érdemben növeli a hazatérést vagy mérsékli az elvándorlást. Egyelőre azonban nem látszik, hogy a 2017 és 2022 közötti, jelentősen pozitív vándorlási egyenleg belátható időn belül visszatér. Ez arra utal, hogy a munkaerő mobilitása továbbra is magas marad, miközben a nettó javulás korlátozott.

Korábban beszámoltunk a friss KSH-adatok alapján kirajzolódó munkaerőpiaci fordulatról, amely szerint a foglalkoztatás csökkent, miközben a munkanélküliségi ráta 4,9%-ra emelkedett, tízéves csúcs közelébe. Akkor azt is kiemeltük, hogy a romlás már nem magyarázható pusztán demográfiai okokkal, és a szezonális hatások mellett egyre inkább megjelennek az elbocsátások és a gyenge növekedési környezet jelei.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?