Soproni roadshow erősíti a 3%-os kkv-hitelek és az AI-alapú hatékonyság szerepét

Soproni roadshow erősíti a 3%-os kkv-hitelek és az AI-alapú hatékonyság szerepét
KKV-hitelek és AI Sopronban

A soproni Széchenyi Kártya Roadshow központi üzenete szerint a kedvezményes, fix kamatozású finanszírozás, a digitalizáció és a munkaerőhiány együttes kezelése válik kulcskérdéssé a térségi vállalkozások számára. Az eseményen elhangzottak alapján a Széchenyi Kártya Program termékei tavaly október óta jellemzően évi nettó 3%-os fix kamattal érhetők el, miközben a szereplők a hatékonyság javítását és a mesterséges intelligencia üzleti alkalmazását is a versenyképesség fontos eszközének tekintik.

Kiemelések

  • A Széchenyi Kártya Program egységes 3%-os kamatú hitele és 11 ezer milliárd forintnyi szerződés kiemelt szerepet kap Sopronban a kkv-finanszírozásban.
  • Az AI üzleti alkalmazása egyénileg 20-40%, vállalati szinten akár 40-50%-os hatékonyságjavulást hozhat, miközben a magyar cégek digitális intenzitása mindössze 4%.
  • A cash flow védelme, likviditási tartalékképzés és a gyors termékportfólió-átalakítás jelentős versenyelőnyt ad a változékony régiós üzleti környezetben.

Finanszírozási programok és vállalati fejlesztések Sopronban

Tóth Ferenc, a VOSZ Győr-Moson-Sopron vármegyei szervezetének alelnöke a rendezvényen azt mondja, hogy a soproni cégek előtt három fő probléma áll, a finanszírozás, a hatékonyság javítása és a munkaerőhiány. Szerinte ezek a tényezők összefüggenek, mert megfelelő forrás mellett lehet gépesítéssel és beruházásokkal termelékenységet javítani, ami később versenyképesebb bérezést is lehetővé tesz. Kiemeli, hogy a határ menti térségben a megfelelő humán erőforrás hiánya különösen erős nyomást jelent a vállalkozások számára.

Magas Ádám, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke új finanszírozási lehetőségként említi a Demján Sándor Tőkeprogramot, amely már a kis- és középvállalkozások számára is nyitott. A Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozások védelméért felelős helyettes államtitkára, Lukács Zsuzsanna arról beszél, hogy a kkv-k adják az üzleti szféra foglalkoztatottainak kétharmadát, miközben a hozzáadott értékből már kevesebb mint felük részesedik. Hozzáteszi, hogy a Demján Sándor Program több konstrukciót kínál, köztük a Széchenyi Kártya Programot egységes 3%-os kamattal, az 1+1-es programot, valamint a GINOP vállalkozásfejlesztési eszközeit.

Végh Richárd, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a piaci bizonytalanság, valamint a termelési és munkaerőköltségek emelkedése most a vállalkozások legnagyobb terhei közé tartozik. Az MNB friss statisztikájára hivatkozva azt mondja, hogy a nem pénzügyi vállalkozások bérköltsége öt év alatt 75%-kal nőtt, miközben Magyarország az uniós átlagnál nagyobb arányban használ támogatásjellegű forrásokat. Elmondja azt is, hogy a Széchenyi Kártya Program 24 éve alatt több mint félmillió hitelszerződés jött létre, 11 ezer milliárd forint értékben, és jelenleg közel 80 ezer vállalkozónak van élő szerződése.

AI, digitalizáció és munkaerőhatékonyság a kkv-knál

Az eseményen a mesterséges intelligencia üzleti alkalmazása is kiemelt téma. Szepes Zsolt, a work2flow.ai társalapítója azt mondja, hogy az AI használata egyéni szinten 20-40%-os, vállalati bevezetéssel pedig akár 40-50%-os hatékonyságjavulást is hozhat. Ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a nagy nyelvi modellek hasznos segítők, de nem mindig megbízhatóak, mert a hallucinációs ráta a legjobb rendszereknél is 4-7% körül alakul.

Lukács Zsuzsanna szerint a digitalizációban a magyar vállalkozások helyzete továbbra is gyenge, mert a digitálisan intenzív cégek aránya 43%, miközben megfelelő digitális intenzitással csak 4% rendelkezik. A szereplők ezért a technológiai felzárkózást már nem különálló fejlesztési területként, hanem a finanszírozási és munkaerőpiaci gondokkal együtt kezelendő versenyképességi kérdésként mutatják be. Magas Ádám úgy látja, hogy a termelést a jövőben nem az olcsó munkaerő, hanem inkább az energia- és alapanyagárak, valamint a hozzáférés határozza meg.

Széles Zsuzsanna, a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának dékánja a duális képzést a vállalati utánpótlás egyik gyakorlati eszközeként ismerteti. Elmondja, hogy a hallgatók hét szemeszteren át jelen vannak a cégeknél, ami hosszabb távon enyhítheti a munkaerőhiányt. Hozzáteszi, hogy az AI hasznos eszköz, de csak kritikus szemlélettel alkalmazható, mert pénzügyi számításokban is hibázhat.

Regionális üzleti alkalmazkodás és cash flow fókusz

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint a gyors reakcióképesség, az innováció és a stabil pénzügyi háttér a mostani gazdasági környezetben meghatározó. A vállalatvezetők példákat hoznak az alapanyagárak hirtelen megugrására, az ellátási láncok zavaraira, valamint az energiaigényes termelés technológiai kockázataira. Többen azt hangsúlyozzák, hogy a válsághelyzetekben a termékportfólió gyors módosítása, a készletezési stratégia átépítése és a fejlesztések felgyorsítása ad versenyelőnyt.

A beszélgetésben visszatérő elem a cash flow védelme és a tartalékképzés fontossága. A résztvevők szerint a nyereség visszaforgatása, a visszafogott osztalékpolitika és az akár egy évre előre lekötött szerződések javítják a működés biztonságát. Emellett a generációváltás is napirenden van, egyes cégeknél már zajlik az átadás előkészítése, mások inkább professzionális menedzsmentre támaszkodnak.

A soproni roadshow összképe alapján a térségi vállalkozások számára a kedvezményes hitel, a technológiai modernizáció és a tudatos pénzügyi irányítás egyszerre válik stratégiai kérdéssé. A rendezvényen ismertetett adatok szerint a Széchenyi Kártya Program országos hálózata több mint 110 regisztráló irodával működik, az igénylők mintegy 80%-a vidéki vállalkozó, és közel 80%-uk mikrovállalkozás. Ez arra utal, hogy a támogatott finanszírozás és a termelékenységi fejlesztés továbbra is széles kört érint a magyar kkv-szektorban.

Korábban beszámoltunk a Széchenyi Kártya Roadshow 2026 kecskeméti állomásáról, amely a hazai kkv-k finanszírozási lehetőségeire, a beruházási kedv csökkenésére és a digitalizációs fejlesztések gyakorlati kérdéseire fókuszált. A cikkben azt is kiemeltük, hogy a vállalkozások egyre óvatosabbak a beruházásokkal, ezért felértékelődik a külső források szerepe, miközben az AI és az automatizáció versenyelőnyt adhat, ha van hozzá hozzáférhető finanszírozás.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.