A TISZA Párt vizsgálná a férfiak kedvezményes nyugdíját Magyarországon
A TISZA Párt nyugdíjasokat érintő vállalásai alapján napirendre kerül a Férfiak40 lehetőségének vizsgálata, erről Farkas András nyugdíjszakértő írt elemzésében. A felvetés a Nők40 tapasztalataira épül, de a szakértő szerint a rendszer fenntarthatósága miatt a férfiak kedvezményes nyugdíjának bevezetése jelentős költségvetési és finanszírozási kockázatot hordoz.
Kiemelések
- A férfiak kedvezményes nyugdíja Magyarországon 43 év jogosító időhöz köthető, költsége a Nők40 ráfordítás 80-90%-át, idei értéken 470 milliárd forintot is meghaladhatja.
- A férfiak átlagosan 17%-kal magasabb nyugdíjra lennének jogosultak, miközben demográfiai okokból a 65 év felettiek között csak 38,4% a férfiak aránya.
- A szakértő szerint egy újabb kedvezményes nyugdíj veszélyeztetheti a rendszer fenntarthatóságát, ezért rugalmas, levonással járó előnyugdíjazást javasolnak mindkét nemnek.
Feltételek és költségvetési terhek a Férfiak40 esetében
Farkas András szerint a férfiak kedvezményes nyugdíja legjobb esetben is 43 év jogosító időhöz kötődne. Ez azt jelenti, hogy elsősorban azok a férfiak élhetnének vele, akik tanulmányaik befejezése után azonnal munkába álltak, és a sorkatonai szolgálaton kívül nem szakították meg a munkaviszonyukat. A szakértő úgy látja, hogy a beszámítható időszakok meghatározása kulcskérdés lenne a jogosultsági kör szűkítése és a kiadások kordában tartása szempontjából.
A létszámadatok alapján a férfiak kedvezményes nyugdíja a Nők40-re fordított kiadás 80-90%-át is elérhetné. Ez idei értéken 470 milliárd forintot meghaladó tételt jelenthetne. Farkas számítása szerint a férfiaknál a nyugdíj összegének alapját képező jövedelem átlagosan 17%-kal magasabb, ezért az átlagos férfi kedvezményes nyugdíj összege is meghaladná a Nők40 átlagos ellátását.
Demográfiai különbségek és a rendszer fenntarthatósága
A férfiak kedvezményes nyugdíja melletti fő érv az, hogy várható élettartamuk rövidebb a nőkéhez képest. Magyarországon a teljes népesség 48%-a férfi, ugyanakkor a 65 év feletti korcsoportokban ez az arány 38,4%-ra csökken. Ezzel párhuzamosan a nők aránya a teljes népesség 52%-áról a 65 év feletti csoportokban 61,6%-ra emelkedik.
A szakértő szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer terhelése így is jelentős, mivel a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a teljes 14. havi nyugdíjnak megfelelő többlet együtt évente 1 800 milliárd forintos kiadást generál. Egy újabb, ehhez hasonló kedvezmény beemelése veszélyeztetheti az egész rendszer finanszírozhatóságát. Ezért Farkas András a rugalmas nyugdíjba vonulás irányába mutató megoldást tartja járható útnak.
Rugalmas nyugdíjba vonulás lehet a kompromisszum
A javasolt alternatíva szerint mindkét nem számára megnyílhatna a korábbi nyugdíjba vonulás lehetősége, de ezt levonás terhelné. A csökkentés mértéke annyiszor 4-5% lenne, ahány évvel a 65 éves nyugdíjkorhatár előtt kezdődne a nyugdíj folyósítása. Ez a megközelítés egyszerre teremtene nagyobb rugalmasságot és korlátozná a költségvetési terheket.
Farkas szerint a nők esetében az alkotmányos pozitív diszkrimináció úgy maradhatna fenn, hogy az ő kedvezményes nyugdíjukat kisebb mértékű levonás sújtaná. Ezzel a konstrukcióval a jelenlegi rendszerhez képest kiegyensúlyozottabb, de továbbra is differenciált szabályozás alakulhatna ki. A vita így nemcsak szociálpolitikai, hanem hosszú távú államháztartási kérdésként is megjelenik.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a magyar gazdaság mozgásterét tovább szűkíti a túlzottdeficit-eljárás, és a következő időszakban gyors költségvetési korrekció válhat szükségessé. Összefoglalónk szerint a piacok különösen a hiánycsökkentési pályát, az EU-s forrásokhoz való hozzáférést és a hiteles intézményi reformokat figyelik, amelyek a finanszírozási feltételeket is befolyásolhatják.
Legfrissebb Social Policy hírek
- Forex
- Crypto